Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Szőkefalvi-Nagy Zoltán—Spielmann József—Vida Tivadar: Részletek Nyulas Ferenc újonnan megtalált műveiből

képező anyagok hiánya, mint amilyenek voltak a disznózsír, viasz, méz, olaj, cukor, borszesz. Továbbá kína-gyökér, pézsma-, hódzsír, ópium, fahéj, ipekakuána, kőrisbogarak, kappanőr, tengeri hagyma, szárcsagyökér, dutkóró, kömény-, cinavirág, sabadilla-, mustármagvak, a borókafenyő magvai, cinóber, minium, ammóniák, szóda stb., úgyhogy a gyógyszertár, bár külseje elég szép, ami a belsejét illeti, csaknem semmibe vehető, sőt egyenesen veszélyes a kirívó hibák és a megromlott növényi anyagok miatt. Több éve nem szereztek be ebbe a műhelybe semmiféle készletet. Ez már abból is gyanítható, hogy amikor megkértem a tulajdonost, mutassa be a három éve szállított anyagok bécsi felsorolását, semmit sem tudott, előmutatni, azt állítva, hogy azok már el vannak törölve ... Azt a kevés mérget, amije van, külön helyen tartja ugyan, de a drasziikusokat, nem mind, s nem is gondosan, zár alatt. A kb. 8 uncia angusztura-kérget még a múlt évben lepecsételték, és letétbe helyezték gondozás céljából az orvosnál. A súlyok, mértékek, mérlegek pontosak. Élő herbárium nincsen. A könyvtár olyan, hogy kétséges esetekben elégséges gyógyszerészeti útbaigazítást tud nyújtani a tulajdonosnak. Jegyzőkönyv semmilyen sincs. Itt sem tudtam ellenőrizni az előírások árazását, mert egynél sem találtam számokkal hozzáírva az árat, bár nem egy fel volt tüntetve valamilyen algebrai jellel vagy titkos jelentésű betűvel, amilyen kulcsa pl. nem egy gyógyszertárosnak a következő is szokott lenni : Hipoc rat es vagy Absynthi um 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 Mindamellett meggyőződtem róla mások beszámolása, sőt saját bevallása alapján, hogy nem tartja be az érvényben levő árszabást, hiszen — mint maga mondja — a dolgot előzetesen megtárgyalta Mauksch gyógyszerésszel, és látva, hogy az árucikkek ára emelkedett, ugyanilyen arányban állapították meg saját maguk az árszabást. A tulajdonos Harln Dániel úr, aki Pesten lett 1804-ben gyógyszerészmester. Kiváló képességű fiatalember, eléggé ismeri a vegy- és növénytan alapelveit. Ennélfogva megveti azokat, akik nem járatosak az új, antif

logisztikus vegyészetben, maga pedig inkább törődik a magasabb vegytannal, mint a gyógyszerészetivel, a műveletekben inkább keresi a különlegeseket, mint a mindennapos szükséges folyamatok elvégzését ; hozzájárul ehhez, hogy nagyon odaadó vadász, és csaknem sohasem ül otthon. Mindennek szükségszerű következménye, hogy három éve, amióta az élén áll ennek az üzletnek, teljesen elhanyagolta az egész gyógyszertárat, amelyben jelenleg a legnagyobb rendetlenség uralkodik, sőt már egyenesen tűrhetetlen benne a zavar, mivel gyakran 3—5-féle különböző fű vagy gyökér van egymás mellett egy és ugyanabban a fiókban, nemegyszer jelzet nélkül, úgyhogy nemritkán ő maga sem tudja, mi az az anyag, ami benne található, vagy legalábbis kétkedik felőle. Az elegendőnél valamivel több a gyógyszertárban a szekrény, fiók és polc, de tele van pókhálóval, és legalább a 3\4 része üres, de közben az odavaló anyagokat vagy belegyömöszölték az egyik vagy másik fiókba ; vagy a műhely különféle sarkaiban hevernek egymástól távol, itt-ott papírba csomagolva, még jelzet nélkül is. De még ennél is rosszabb, hogy szokása megvetni a helyi orvos jótanácsait, vitatkozik