Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Vanyó Tihamér: Orvostörténeti vonatkozások a vatikáni levéltárból

inkább romlás következett be. Szemüveget használt, ez azonban inkább akadá­lyozta, mintsem könnyítette a látást. (,,Ocularia sive supercilia adhibui, quae magis mihi impedimentum, quam levamen attulere.") Fél a megvakulástól. Nappal ugyan, ha nincsenek sötét felhők, elég jól tud olvasni és írni. A nuncius párt­fogását kéri a pápai fölmentés elnyeréséhez, hogy nyáron a matutinumot, télen ezenfölül a primât és a completoriumot s is, amikor a karban gyertyát használnak, magánúton még napvilágnál elvégezhesse. Szepesi az egész kérvényt sk. írta. Betűvetése igen jól olvasható, tiszta, nyom­tatásszerű. A pápai követ már 1778. jan. 27-én latin nyelven válaszolt. Közli, hogy a kérést nem terjeszti a pápa elé, mert teljesítése nem haladja meg a szer­zetes-elöljáró fölhatalmazását. S tapintatból a főapátnak 9 sem ír, mivel biztos benne, hogy a kívánt könnyítést megadja. Ha mégis szükségesnek mutatkoznék, készséggel fog érdekében közbenjárni. 1780. JANCSIKICH MIKLÓS PARANOIÁS LELKIPÁSZTOR KÉT LEVELE A BÉCSI NUNCIUSHOZ CHIOLNICH ÉS KERTIZA BOSZNIAI PÜSPÖKÖK ELLEN 10 Mindkét levél sk. írt, latin nyelvű, a sorozat 81. k.-ben a 87r—90v és a 91r —92r lapokon. A szöveget magyar kivonatban adjuk, csak a legjellegzetesebb részeket szó szerinti fordításban, ritkán zárójelben az eredeti latint is, főként az elme­bajosra jellemző modorosságok és rímelések esetén. Diakovár, 1780. jún. 15. VIII. Orbán és VII. Sándor pápa rendelkezései szerint a pápai kollégiumokban nevelt papok a legközelebbi nuncius közvetítésé­vel kötelesek a Propaganda kongregációt állapotukról, működésükről, tartóz­kodási helyükről tájékoztatni, mégpedig Európában évente, azonkívül kétéven­ként. Jelentésében a nunciusnak aligha fog öröme telni, de ez az igazságnak tudható be, amely gyűlöletet szokott szülni. Mert lehetetlen beszámolnia lelkész­kedése alatt szenvedett mérhetetlenül sok fájdalmáról, de végső szükségében kénytelen megtenni, bár ez még ezrednyi része sem a valóságnak. „S hogy igazat szóljak : Isten óvjon minden, főként egyházi alattvalót azoknak a püspököknek és plébánosoknak engesztelhetetlen gyűlöletétől s örökké ártani akaró lelkületétől, akik­nek a lelki hatalmon kívül zsíros javadalmaik uradalmaival együtt járó világi hatalmuk is van. Mert nincs ezekénél nagyobb gyűlölet, sem kapzsiság, sem gonosz­ság . . . Állítom, senki sem szenvedett a lelkipásztorkodásban annyi fáradalmat, fájdalmat, jogtalanságot, mint én." 1739. dec. 3-án született Diakovárott (Verőce m., Szlavónia, ma Jugoszlávia) 8 Ezeket a zsolozsma-részeket este, illetve éjszaka s reggel végezték a szerzetesek. 8 Somogyi Dániel. 10 Chiolnich József Antal 1752—1773 közt volt boszniai (diakovári) püspök, Kertiza Máté Ferenc 1773 — 1805 közt az 1773-ban egyesített boszniai-szerémi (diakovári) egyházmegye főpásztora. A püspökség Boszniára nem terjedt ki, hanem az akkori Szlavóniában voltak plébániái. Ritzler—Sefrin : Hierarchia cath. VI. 128. Patavii 1958.

Next

/
Oldalképek
Tartalom