Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Vanyó Tihamér: Orvostörténeti vonatkozások a vatikáni levéltárból
inkább romlás következett be. Szemüveget használt, ez azonban inkább akadályozta, mintsem könnyítette a látást. (,,Ocularia sive supercilia adhibui, quae magis mihi impedimentum, quam levamen attulere.") Fél a megvakulástól. Nappal ugyan, ha nincsenek sötét felhők, elég jól tud olvasni és írni. A nuncius pártfogását kéri a pápai fölmentés elnyeréséhez, hogy nyáron a matutinumot, télen ezenfölül a primât és a completoriumot s is, amikor a karban gyertyát használnak, magánúton még napvilágnál elvégezhesse. Szepesi az egész kérvényt sk. írta. Betűvetése igen jól olvasható, tiszta, nyomtatásszerű. A pápai követ már 1778. jan. 27-én latin nyelven válaszolt. Közli, hogy a kérést nem terjeszti a pápa elé, mert teljesítése nem haladja meg a szerzetes-elöljáró fölhatalmazását. S tapintatból a főapátnak 9 sem ír, mivel biztos benne, hogy a kívánt könnyítést megadja. Ha mégis szükségesnek mutatkoznék, készséggel fog érdekében közbenjárni. 1780. JANCSIKICH MIKLÓS PARANOIÁS LELKIPÁSZTOR KÉT LEVELE A BÉCSI NUNCIUSHOZ CHIOLNICH ÉS KERTIZA BOSZNIAI PÜSPÖKÖK ELLEN 10 Mindkét levél sk. írt, latin nyelvű, a sorozat 81. k.-ben a 87r—90v és a 91r —92r lapokon. A szöveget magyar kivonatban adjuk, csak a legjellegzetesebb részeket szó szerinti fordításban, ritkán zárójelben az eredeti latint is, főként az elmebajosra jellemző modorosságok és rímelések esetén. Diakovár, 1780. jún. 15. VIII. Orbán és VII. Sándor pápa rendelkezései szerint a pápai kollégiumokban nevelt papok a legközelebbi nuncius közvetítésével kötelesek a Propaganda kongregációt állapotukról, működésükről, tartózkodási helyükről tájékoztatni, mégpedig Európában évente, azonkívül kétévenként. Jelentésében a nunciusnak aligha fog öröme telni, de ez az igazságnak tudható be, amely gyűlöletet szokott szülni. Mert lehetetlen beszámolnia lelkészkedése alatt szenvedett mérhetetlenül sok fájdalmáról, de végső szükségében kénytelen megtenni, bár ez még ezrednyi része sem a valóságnak. „S hogy igazat szóljak : Isten óvjon minden, főként egyházi alattvalót azoknak a püspököknek és plébánosoknak engesztelhetetlen gyűlöletétől s örökké ártani akaró lelkületétől, akiknek a lelki hatalmon kívül zsíros javadalmaik uradalmaival együtt járó világi hatalmuk is van. Mert nincs ezekénél nagyobb gyűlölet, sem kapzsiság, sem gonoszság . . . Állítom, senki sem szenvedett a lelkipásztorkodásban annyi fáradalmat, fájdalmat, jogtalanságot, mint én." 1739. dec. 3-án született Diakovárott (Verőce m., Szlavónia, ma Jugoszlávia) 8 Ezeket a zsolozsma-részeket este, illetve éjszaka s reggel végezték a szerzetesek. 8 Somogyi Dániel. 10 Chiolnich József Antal 1752—1773 közt volt boszniai (diakovári) püspök, Kertiza Máté Ferenc 1773 — 1805 közt az 1773-ban egyesített boszniai-szerémi (diakovári) egyházmegye főpásztora. A püspökség Boszniára nem terjedt ki, hanem az akkori Szlavóniában voltak plébániái. Ritzler—Sefrin : Hierarchia cath. VI. 128. Patavii 1958.