Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Peter Wobmann: Albrecht von Haller, der Begründer der modernen Hämodynamik (Vida Tivadar)

ez a tanítási rend, kevés változással, napjainkig fennállt. Az egyetemi oktatást kiegészítette a kiváló növendékek számára fenntartott kórházi bentlakásos gyakorlat, ahol a francia orvostudomány legkiemelkedőbb egyéniségei nevelkedtek. A szerző a gazdag anyagot világosan csoportosítja. Érdekes, átfogó képet ad a francia orvosképzés fejlődéséről. Bőséges bibliográfia egészíti ki az ízléses kiállítású kötetet. K. Weigand Ilona Peter Wobmann : Albrecht von Haller, der Begründer der modernen Hämodynamik. Darmstadt, Steinkopff Vlg. 1967. 32 S. A bázeli egyetemen 1965-ben benyújtott doktori értekezés, mint az „Archiv für Kreislaufforschung" 1967-es évfolyamának (96—128. old.) különlenyomata jelenik meg az egyetem Orvostörténeti Intézetének (vezető tanár: Dr. H. Buess) támogatásával. Rövid bevezetés után, amely vázolja Albrecht von Haller (1708—1777) kultúrés orvostörténeti helyét, megismerkedünk a híres biológus, botanikus és költő életének főbb állomásaival. A II. fejezet a hátteret rajzolja meg: ismerteti a vérkeringésre vonatkozó kutatások Haller előtti jelentősebb adatait és eseményeit. A III. fejezet tárgyalja Haller nézeteit és kutatási eredményeit két műve, a) az 1757-ben Lausanne-ban megjelent Deux mémoires sur le mouvement du sang et sur les effets de la saignée, fondées sur expériences faites sur des animaux; b) az 1757-től 1700-ig ugyanott „Elemente Physiologiae Corporis Humani" első két kötete alapján. Konkrétan a következő tárgypontokra nézve kapunk felvilágosítást: a szív, a véredények, nevezetesen az artériák pulzusa és vérnyomása, a vér áramlása az artériákban (módja, gyorsasága, akadályai); a vénák, a vénás vér áramlása (oka, sajátossága, sebessége), a vénák pulzusa és lumen-je. A IV. fejezet méltatja Haller helyét a vérkeringéssel foglalkozó tudomány történetében. Az értekezés végén német és angol összefoglalás, valamint irodalomjegyzék található. Említésre méltó hazai vonatkozás, hogy Haller b) alatt említett művét az I. Ratio Educationis tankönyvként írta elő a nagyszombati, majd budai orvosi karon. Ugyanott használták előírt tankönyvként Haller anatómiáját is. Vida Tivadar Dankwart Leistikow : Hospitalbauten in Europa aus zehn Jahrhunderten. Ein Beitrag zur Geschichte des Krankenhausbaus. Ingelheim am Rhein, C. H. Bochringer Sohn Vlg. 1907. 115 S. 131 T. A nagyméretű album bevezetője rövid áttekintést nyújt a nyugat-európai kórházépítészet fejlődéséről. A kórház, mint épület, kétségtelenül a vendégházból, a fogadóból ered, s ezt nemcsak a történelem, hanem az etimológia is bizonyítja: Hollandiában például a kórház neve ma is „gasthuis". A korai középkor kórházépítésének mintaképéül régóta a Portóban található Pamma-