Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Hrabovec, Ivan: A növénytan tanítása a nagyszombati egyetem orvosi fakultásán

15-én született Késmárkon. (Ke^marok).

5 Orvosként működött 1776—1780-ig Szepesszombatban, Késmárkon, majd Gömör megyében. Természet iránti szeretete már diákkorában megnyilvánult, különösen a növények érdekelték. Munkája Dissertatio inauguralis medica de partibus plantarum. (Tyrnaviae 1776. 8°. 34 pp.) A bevezetésben leszögezi, hogy mindaz, ami a földön található ásvány, növény vagy állat. E korban és így Maukschn.il is a megkülönböztetés csupán az, hogy az egyednek van-e vagy nincs életereje és értelme. Majd felsorolja, hogy a különböző botanikusok hogyan értelmezik a „vis vitalis"-t. így szerepelnek a felsorolásban Stahl, E. ]., Haller, C. F., van Helmont, B. J. E munkájában Mauksch kilenc növénycsaládot különböztet meg: 1. Palmae, 2, Gramina (Poaceae), 3. Lilia (Liliaceae), 4. Herbae, 5. Arbores, 6. Filices, 7. Musci, 8. Algae, 9. Fungi. Megismerteti ezeken kívül még az olvasót a növény részeivel is: gyökér, szár, levél, virág, legrészletesebben a szaporodással foglalkozik, a jelenséget 22 oldalon tárgyalja. A mű utolsó részét, mint e korban minden orvosi disszertációban, 10 orvosi tétel alkotja. Kotzi Balázs Ignác, ki Nagyváradon (Oradea) született,

6 szintén írt Winterl vezetése mellett disszertációt, melynek cím?: Dissertatio inauguralis de generibus plantarum. (Tyrnaviae, 1776. 8-. 30 pp.) A növényfajokat 12 jel szerint különbözteti meg. A 3—21. oldalakon a növénymorfológia alapján ismerteti a szárat, levelet, virágot, termést. A művet 12 pontot tartalmazó orvosi tételek fejezik be. Schimert Péter János, 114:1. július 23-án született

7 az erdélyi Nagyszebenben (Sibiu), orvosi tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a nagyszombati egyetemre ment át. Tanulmányai befejezése után szülővárosában működött mint orvos. 1786. július 26-án ott is halt meg. Munkája: Dissertatio inauguralis de systematic sexuali. (Tyrnaviae, 1776. 8°. 22 pp.) Ezen kívül kiadatlan munkája mág: Dissertatio inauguralis medica de partibus plantarum, mely kéziratbari maradt ránk. Első munkájában kifejti, hogy mindenben megtalálhatók azok a jelek, melyek a növények rendszerbe való beosztását meghatározzák. A rendszertant mesterséges és természetes rendszerre osztja fel, rámutat a mesterséges rendszer hiányosságára. Tizenhárom oldalon keresztül tárgyalja a virágzás módjait, végül a munkát 12 orvosi tétellel zárja be. Lumnitzer István, ki 1749. április 4-én született Selmecbányán (Banská Stiavnica), 1776—1777. tanévben végezte be orvosi tanulmányait, melyet Lipcsében kezdett el, Halléban és Bécsben, majd Nagyszombaton fejezett be. Már tanulmányai alatt kitűnik, hogy milyen nagyfokú az érdeklődése a természettudományok iránt. Diplomájának megszerzése után Bazinban (Pezinok), majd Pozsony mellett Szentgyörgyön (Jur pri Bratislave) működött mint orvos, majd Pozsonyba került gyakorló orvosnak. A már ifjúságában megnyilatkozott von5 L, Duka Zólyomi, N. : L'activité pratique des anciens élevas àz la Faculté de Nagyszombat et leur contribution scientifique c. dolgozata a Comm. Hist. Artis Med. jelen számában. 6 Uo. 7 Uo.