Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Hrabovec, Ivan: A növénytan tanítása a nagyszombati egyetem orvosi fakultásán

egyik sarkát foglalta el az egyetemi könyvtár épülete. Ide kerültek át a Nagyszombatról áthozott, ottani botanikuskert növényei, tehát az első kert törzsanyagát a mai Szlovenszkó növényei alkották. Winterl az első hivatalos indexet 1788-ban adta ki, címe : Index horti botanici universitatis Hungaricae, quae Pestini est. E műben 1656 fajt sorolt fel. Ebben az Indexben sok olyan felsorolt új növény található, melyeket Winterl már sokkal előbb, valószínűleg még Nagyszombatból vagy a környékről ismert. Ilyenek: Valeriana, Colchicum, Epilobium, Prunus, Helleborus, Glechoma, Stachys, Sisymbrium, Ononis, Astragalus, Trigonella, Crépis, Carduus, Carthamus, Aster, Inula, Achillea, Centaurea, Bryonia, Aegilops és 2 Atriplex. Az új növények leírásánál Winterl nem írta oda saját nevét, hanem a novus, nova, novum szavakkal jelezte új leírásait. Valószínűleg a Linné iránt tanúsított nagy tisztelet akadályozta abban, hogy másként járjon el. Sajnos, e mű csonka maradt. Ugyanis abban az időben mindent fel kellett küldeni Bécsbe, az ottani botanikuskertbe jóváhagyás miatt, sőt még cenzuráztatni is kellett, ez annyira bántotta a szerzőt, hogy a folytatást már nem jelentette meg nyomtatásban. A bécsi botanikuskert vezetői, Jacquin és Störck nem mindig viseltettek igazsággal és szimpátiával pesti kollégájuk iránt, kinek akkor már munkássága ismert volt határainkon túl is. Winterl 1809. november 24-én halt meg. Gazdag növénygyűjteményét végrendeletileg az egyetemnek adományozta. Emlékét munkáin kívül az Endlicher István által leírt „Winterlia"-nem őrzi. A felsoroltakon kívül még az is nagy érdeme Winterlnek, hogy még a nagyszombati egyetemen öt végzős növendéke írt természettudományi disszertációt. Az orvosi fakultáson az 1773—74.tanévben fejezte be tanulmányait a bártfai (Bardejov) születésű Horvatovszky Zsigmond (1746. V. 25—Neve alatt jelent meg az első városi floramű 1774-ben. Valószínű, hogy e munka legnagyobb része Winterl szellemi terméke és legalább is részben az ő előadásai alapján készült. Címe : Flora Tyrnaviensis indigena pars prima, quam cum annexis thesibus ... pro consequenda suprema medicináé laurea ... 1774 in Palatio-Universitatis publicae Disquiptioni exponet Sigismundus Horvatovszky Hungarus Bartphensis e Comitatu Sarosiensem (Tyrnavia a 177.4, 8°, 11 + 48 pp.). A disz szertáció szomorú képet nyújt Nagyszombat botanikailag végtelenül kietlen környékéről, megállapítja, hogy egyes növénycsaládok teljesen hiányzanak. A munka elején a szerző ismerteti azokat a jeleket, melyeket a növények leírásánál használt. A kilencedik oldaltól kezdve 120 növényt sorol fel, ír le. A legnagyobb a Pentandriak osztálya 52 nemmel, a legkisebb az Enneandria, a Butumus nemmel. Horvatovszky csupán 11 osztályt sorolt fel Linné 24 osztályából, így Nagyszombat és környékének flórája nem befejezett. A tizenötödik oldalon új növényként írja le a Dactylis glomerata subsp. polygama és a harminchetedik oldalon az Epilobium parviflorum-ot. Annak ellenére, hogy néhány növény meghatározása helytelen, a mű mégis figyelemre méltó. Mauksch Dániel János 1775—76. tanévben fejezte be működését. 1749. május 4 Duka Zólyomi N. : A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói. = Comm. Hist. Artis Med. 40. (1966), 46. i tv*