Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bokesová- Uherová, Mária: A nagyszombati egyetem orvostudományi karának keletkezése és szervezete (angol nyelven)
ban sor került a főiskolai oktatás megreformálására. A nagyszombati egyetem államosítása és reformja megkövetelte, hogy az egyetemet orvostudományi karral egészítsék ki. Attól kezdve, hogy Mária Terézia királynő 1769. november 9-én elrendelte a nagyszombati egyetem orvostudományi karának felállítását, 1770 novemberében történt megnyitásáig szervezési előkészületek folytak, és rájuk vonatkozó intézkedéseket adtak ki, melyek a tanítás rendes menetének biztosításával függtek össze. Kimondták, hogy a bécsi orvostudományi karral szemben a konformitás elve érvényes, és ennek megfelelően állapították meg az egyes tanszékek számát és tanítási anyagát, az előadások rendjét és tervét, a tanulmányi és vizsgálati rendet. Az öt kinevezett tanárnak, akik közül mindegyik egy-egy tanszék vezetésével lett megbízva, a kari alapszabályok értelmében pontosan megszabták kötelességeit. Azonban az oktatás az orvostudományi karon — nagyszombati működésének egész ideje alatt — sok hiánnyal küzdött és áthidalhatatlan akadályokba ütközött. A legfőbb nehézséget az emberi boncolási anyag teljes hiánya okozta, hiányoztak a hallgatók eredményes klinikai gyakorlatának előfeltételei, elégtelen volt a kémiai laboratórium felszerelése, és nem megfelelő a botanikus kert környezete. Az orvostudományi kar professzorai a tanítási lehetőségek, eszközök és segédeszközök javítása és gyarapítása érdekében panasszal éltek a felsőbb hatóságoknál, de megértésre nem találtak. Azután, hogy a birodalmi protomedikus hivatalát az elhalálozott Gerhard van Swieten, a nagyszombati orvostudományi kar szellemi atyja helyett Anton Störck vette át, aki nem tanúsított érdeklődést a kar eredményes fejlesztése iránt, szétfoszlott a remény is, hogy követelményei kedvező megoldásban részesülnek. Az orvostudományi kar feltételeinek megjavítását az egyetemnek Budára való átköltözése volt hivatott megvalósítani, melyre 1777 nyári hónapjaiban került sor. Ezzel a ténnyel lezárult az első magyarországi orvostudományi kar működésének első szakasza. Lekárska fakulta trnavskej univerzity, priama predchodkyňa dnešnej budapeštianskej lekárskej univerzity, bola zriadená roku 1769. Jej realizácii predchádzalo po dobu niekoľkých storočí veľa želaní, návrhov a plánov. Priaznivé okolnosti na ich uskutočnenie sa vyskytli až v súvislodti s reformou vysokého školstva v celom rakúskom mocnárstve. Poštátnenie a reforma trnavskej univerzity si vyžiadali aj jej doplnenie lekárskou fakultou. Po rozhodnutí panovníčky Márie Terézie z 9. novembra 1769 o zriadení lekárskej fakulty pri trnavskej univerzite až do jej otvorenia v novembri 1770 sa robili organizačné opatrenia a prípravy, súvisiace so zabezpečením riadneho chodu vyučovania. V súlade s prijatou zásadou konformity s lekárskou fakultou viedenskej univerzity, stanovil sa počet a náplň jednotlivých katedier, osnovy prednášok, študijný a skúšobný poriadok. Piatim ustanoveným profesorom, z ktrorých každý viedol samostatnú katedru, sa v rámci fakultných stanov presne vymedzili ich učiteľské povinnosti. Vyčovanie na lekárskej fakulte však počas celého obdobia trnavského účinkovania sa stretalo s mnohými nedostatkami a narážalo na neprekonateľné ťažkosti. Bol to predovšetkým absolútny nedostatok pitevného ľudského materiálu, chýbajúce možnosti pre úspešnú klinickú prax poslucháčov, nedostatočné vybavenie chemického laboratória a nevyhovujúce prostredie botanickej záhrady. Profesori fakulty v záujme zlepšenia vyučovacích možností, prostriedkov a pomôcok podávali síce sťažnosti nadriadeným úradom, nedočkali sa však zjavného pochopeniaiOd doby, keď úrad S úhr n
