Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

kérelmek sürgetések jóformán egymást érték.

59 Kiviláglik belőlük, hogy Winterl a legnagyobb nehézségek árán sem mondott le a gyakorlati kiképzés elvéről, melynek egyik tanúbizonysága egy anyagösszeírás a vegyszerekről, melyeket a gyógyszerészhallgatók kémiai oktatása alkalmával használtak'

50 (0. ábra). Magáról a kémiai előadások tartalmáról legjobb támpontul szolgál Reineggs Jakab nagyszombati orvosi disszertációja Systematis chemici ex demonstrationibus Tyrnaviensibus pars naturalis et esperimentalis theoretica (Tyrnaviae 1773) címmel. Kétségtelen, hogy a mű Winterl szellemét tükrözi vissza, és kiadásának időpontja után inkább vonatkoztatható a nagyszombati viszonyokra, mint a későbbi időkben keletkezett ún. Winterl-kéziratok, melyeknek nagy része csak lejegyzett előadásoknak tekinthető.

01 A kémiai laboratórium fenntartására évenkint 300 forint volt kiutalva ( Winterl fizetésének egy negyedrésze). A laboratóriumhoz tartozott még egy szolga évi 144 forint fizetéssel. Rupp

c

'

2 szerint a kémiai laboratórium gyarlóságát bizonyítja, hogy még évtizedek múltán se vette fel a versenyt „egy kisvárosi jóravaló gyógyszerészi dolgozdával". Hogy ez Nagyszombatban is így lehetett, azt bizonyítja egy példa az „irigyelt" Bécsből, ahol a pozsonyi születésű Staehling József Ferenc az egyetemi vegytani laboratórium helyett az Arany Oroszlán gyógyszertárban készítette a híres Crantz professzor felügyelete alatt ásványvizek elemzéséről szóló disszertációját.

63 A nagyszombati időkben a központosítás nagy divatja szerint a tankönyveket is Bécsből írták elő. A kémiát illetőleg az instrukciók szabad kezet biztosítottak Winterlnek a tankönyv megválasztásában vagy saját rendszere (systema proprium) követésében. Hőgyes szerint

64 csak a későbbi időkben lettek a kémia számára kijelölve tankönyvek. A laboratórium vegyszereinek említett kimutatásában

05 megtaláljuk, hogy Winterl valójában Boerhaave rendszerét követte, mégpedig ennek Elemente chemiae című több kiadást megért, német nyelvre is lefordított műve szerint. Az 1775. évi reform szintén ezt a munkát ajánlja Spielmann és Macquet tankönyvén kívül.

6 G 59 OL. Helyt. lvt. Acta consistorii No. 72. 80 OL. Helyt. lvt. Fundationalia, Lad. D, Fasc. 17. No. 696. 1772. febr. 5. ,;1 MTA kézirattára. Orvostudomány 4-rét, 10. sz. ' - Beszéd, melyet a Magy. Kir. Tudomány-Egyetemi Orvosi Kar fennállásának századik ünnepén 1871. május 13-án mondott Dr. Rupp N. János. Buda, 1871. XXI. 1. Magyary-Kossa Gy. : Magyar orvosi emlékek. IV, köt. Budapest, 1940. 1 77. M Hőgyes E. : i. m. 121. G5 L. 00. sz. jegyzet: tt

Enumeratio materialium, quae pro uno chemiae et artis pharmaceuticae cursu ad ductum Elementorum Chemicae Herm(anni) Boerhavii una cum adjunctis retentiorum inventis rite tradendo quotannis consumi debent." — Györy T. : i. m. 50. lapján saját magának ellentmond : A lap elején említi van Swieten meghagyását, aki Boerhaave rendszerét kívánja taníttatni, alább „saját rendszerről" beszél. r

'

6 Instituta facultatis medicae ... 10.: A szóban forgó művek: Spielmann, J. R. : Institutiones chemiae in usum praelectionem academicam. Editio secunda. Argentorati 1 703. és Macquer, P. J. : Anfangsgründe der theoretischen und praktischen Chemie. Leipzig, 1768, (Fordítás franciából) Györy és hű másolói tévesen Marherrnek írják — i. m. 90.