Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: A bábaoktatás története Magyarországon

Akkoriban már háromféle minősítésű bábát különböztettek meg. Volt aki Bécsben, majd később Nagyszombaton az egyetemen tanult szülészetet, másokat csak a tisztiorvos oktatott, vizsgáztatott. Ezek voltak az ún. cédulás bábák. A legtöbb bába azonban csak saját tapasztalata alapján működött, 1770-ben a nagyszombati egyetemet orvosi karral bővítették, a gyakorlati sebészetet és szülészetet Plenck József Jakab adta elő, aki később Bécsbe került a József Akadémia tanszékére. 1768-ban jelent meg német nyelvű könyve: „Anfangsgründe der Geburtshilfe" címen (az eddigi szülészeti tankönyvek latin nyelven készültek). 1777-ben Steidele János bécsi tanár könyvét fordította le Szeli Károly, Ez „Magyar Bábamesterség" címen jelent meg 61 oldalon, fametszetekkel. A következő évben szlovákul is megjelent, — 1784-ben Mócsi Károly „A bábamesterségnek eleje" című németből fordított könyvét adta ki Pesten, Ez több kiadást is megért. Erdélyben Lange Márton, brassói városi orvos megjelentette Marschall Henrik György : „Unterricht zur Pflege der Ledigen, Schwangeren, Mutter und Kinder" c. könyvét Gandró János fordításában. 1802-ben Zsoldos János Veszprém vármegye főorvosa „Asszonyorvos" c. kötete jelent meg. 1814-ben „Diaetetika" című kötetében már ecetes korpás vízben való mosakodást ajánl minden esetben, amikor szülés vagy sebzés esetén segítséget akarnak nyújtani. Bár ez a könyve második kiadást is megért s versben is megjelent, mosakodási rendszabályai mégsem terjedtek el! A bábák számára írt könyvek még: Pataki József Sebestyén „Bábamesterséget tárgyaló katechismus" (1814), Jósa István Szabolcs vármegye főorvosa „A helységek bábáinak oktatása" (Debretzen 1823), Haulik Gáspár tanársegéd „Bábaság" c. kötete (Pest, 1833), Lászlovák Imre „Bábaság" (Pest, 1848), — Tormay (Krenmüller) Károly pestvárosi főorvos „Bábászati kalauz falusi bábák számára" (7). Még Semmelweis életében (1857) jelent meg assistensének, Fleischemek bábakönyve. A különben jól megírt könyvecskének érthetetlen hiányossága, hogy meg sem említi a körömkefével történő chlorvizes mosakodást. Később (1874) Ambró János írt magyar és szlovák nyelven bábakönyvet. Ő már törhetetlen híve volt a mosakodásnak, s erről az Orvosegyesületben előadást is tartott. Kézmárszky Tivadar tanár 1876-ban írta meg bábakönyvét. Később az orvostanhallgatók számára is írt kitűnő könyvet, de ez Doktor Károly átdolgozásában csak 1904-ben jelent meg. Hivatalos bábakönyv jelent meg 1902-ben Kézmárszky könyvének átdolgozása alapján. Ennek II. kiadása 1911-ben jelent meg. Amikor ez is kifogyott, és amikor a népjóléti és munkaügyi miniszter az ország egyes területein bevezette az új Szülészeti Rendtartást, újabb átdolgozás vált szükségessé. 1928. ápr. 28-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban megtartott országos értekezlet után a köny átdolgozására Reismann Adolf szombathelyi bábaképző intézeti igazgatót kérték fel, aki a nagy munkát kitűnően elvégezte (8), A Magyar Bábakönyv III. kiadása 1934-ben Függelék formájában ismerteti a m. kir, népjóléti miniszter 43000—1929 N. M, M, sz. körrendeletét, amely a 9500/