Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Halmai János: A korszerű gyógyszerészképzés kialakulása Magyarországon (1876 — 1945)

levő gyógyszerészmester használhat (1894. szept. 25. 2810. sz. Bm. rendelet). Az 1896. évi 37 193. sz. b. és közokt. ü. m. r. a nőknek is megengedi a gyógy­szerészi pályára lépést, ezek kellően felszerelt kérvényeiket a tisztifőorvos által a belügyminiszterrel együttes döntés végett a v. és közoktatásügyi miniszterhez kötelesek felterjeszteni. Megemlítésre méltó, hogy Thienagel János nagyszombati közjegyző leánya Szer afin 1898. október 1-én lépett be gyakornokul Bunzl Gyula nagyszombati gyógyszertárába : ő volt az első nő Magyarországon, aki a gyógyszerészi oklevelet megszerezte. A második Heumann Olga, z harmadik pedig Légrády Erzsébet, aki 1900-ban gyógyszerészdoktori oklevelet is szerzett, elsőként a nők közül. Újabb határkövet jelentett a gyógyszerészkiképzés történetében az 112 745/ 1914. v. k. m. sz. kibocsátott szabályzat, mely gyógyszerészek felvételét, azoknak szigorlatokra bocsátását és a gyógyszerész-doktorátus megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Kivonatosan ismertetem. L Az egyetemi gyógyszerésztanfolyamra rendes hallgatókul csak azok vehe­tők fel, akik középiskolai érettségi bizonyítvány, továbbá a tirocinális bizonyítvány birtokában vannak.... 2, A régi képesítés, hat középiskolai osztály elvégzése alapján a pályára lépett gyógyszerészgyakornokok felvételénél a régi eljárás (35 985/1892, v. k. m. sz.) követendő és csak az 1913—14. tanévvel gyógysze­részgyakornoki működést kezdettek egyetemre való felvételénél alkalmazandó ez a szabályzat. A régi rendszerű, tehát gyógyszerészgyakornoki működésüket az 1913—14. tanév előtt megkezdett gyógyszerészgyakornokok csak rendkívüli hall­gatóként vehetők fel az egyetemi gyógyszerészi tanfolyamra. ... -5. A gyógy­szerészdoktori fok elérése céljából a tudományegyetemen eltöltött 10 hónapi idő a gyógyszerészsegédi időbe beszámítható. ... 7. Az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyam kötött és zárt. A hallgatása az egyetemi tanév: I. félévével veszi kez­detét; a tanév II. félévére az I. félévben kötelező kollégiumok szabályszerű le­hallgatása után lehet beiratkozni. Az első éves gyógyszerészhallgatók a bölcsészet­tudományi karhoz, a másodéves gyógyszerészhallgatók az orvostudományi kar­hoz tartoznak és felvételük mindaddig ideiglenes, amíg az elővizsgálatok letételét nem igazolták. Ez időben az I. évfolyam I. félévében a tárgyak és óraszámaik a következők voltak: természettan 5, gyakorlat 5, állattan 5, ásványtan 5, általános szervetlen és szerves vegytan 5, növénytan 5, növénytani gyakorlatok 3. A félév végén ter­mészettanból elővizsga. II. félévben általános szervetlen vegytan és szerves vegytan 5, vegytani gya­korlatok 15, növénytan 5, gyakorlatok 7. A félév végén vegytanból és növény­tanból elővizsgálat volt. Az évfolyam második évében, tehát az orvoskaron, az I. félévben kvantitatív és kvalitatív kémiai analízis elemei 5, kémiai gyakorlatok 15, gyógyszerismeret 5, gyógyszerészet gyakorlatokkal 5, közegészségtan 5, A második félévben gyógy­szerészi kémia 10, gyakorlatok 15, gyógyszerismereti gyakorlatok 10, gyógysze­részet gyakorlatokkal 5. Ugyanezek a tárgyak és óraszámok voltak érvényben 1914 előtt is. A II. félév végén gyakorlati szigorlat volt elemzési és gyógyszerészi vegytanból, gyógyszerismeretből, elméleti szigorlat pedig gyógyszerészi vegytanból, gyógy­14 Orvostörténeti Közlemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom