Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Halmai János: A korszerű gyógyszerészképzés kialakulása Magyarországon (1876 — 1945)
levő gyógyszerészmester használhat (1894. szept. 25. 2810. sz. Bm. rendelet). Az 1896. évi 37 193. sz. b. és közokt. ü. m. r. a nőknek is megengedi a gyógyszerészi pályára lépést, ezek kellően felszerelt kérvényeiket a tisztifőorvos által a belügyminiszterrel együttes döntés végett a v. és közoktatásügyi miniszterhez kötelesek felterjeszteni. Megemlítésre méltó, hogy Thienagel János nagyszombati közjegyző leánya Szer afin 1898. október 1-én lépett be gyakornokul Bunzl Gyula nagyszombati gyógyszertárába : ő volt az első nő Magyarországon, aki a gyógyszerészi oklevelet megszerezte. A második Heumann Olga, z harmadik pedig Légrády Erzsébet, aki 1900-ban gyógyszerészdoktori oklevelet is szerzett, elsőként a nők közül. Újabb határkövet jelentett a gyógyszerészkiképzés történetében az 112 745/ 1914. v. k. m. sz. kibocsátott szabályzat, mely gyógyszerészek felvételét, azoknak szigorlatokra bocsátását és a gyógyszerész-doktorátus megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Kivonatosan ismertetem. L Az egyetemi gyógyszerésztanfolyamra rendes hallgatókul csak azok vehetők fel, akik középiskolai érettségi bizonyítvány, továbbá a tirocinális bizonyítvány birtokában vannak.... 2, A régi képesítés, hat középiskolai osztály elvégzése alapján a pályára lépett gyógyszerészgyakornokok felvételénél a régi eljárás (35 985/1892, v. k. m. sz.) követendő és csak az 1913—14. tanévvel gyógyszerészgyakornoki működést kezdettek egyetemre való felvételénél alkalmazandó ez a szabályzat. A régi rendszerű, tehát gyógyszerészgyakornoki működésüket az 1913—14. tanév előtt megkezdett gyógyszerészgyakornokok csak rendkívüli hallgatóként vehetők fel az egyetemi gyógyszerészi tanfolyamra. ... -5. A gyógyszerészdoktori fok elérése céljából a tudományegyetemen eltöltött 10 hónapi idő a gyógyszerészsegédi időbe beszámítható. ... 7. Az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyam kötött és zárt. A hallgatása az egyetemi tanév: I. félévével veszi kezdetét; a tanév II. félévére az I. félévben kötelező kollégiumok szabályszerű lehallgatása után lehet beiratkozni. Az első éves gyógyszerészhallgatók a bölcsészettudományi karhoz, a másodéves gyógyszerészhallgatók az orvostudományi karhoz tartoznak és felvételük mindaddig ideiglenes, amíg az elővizsgálatok letételét nem igazolták. Ez időben az I. évfolyam I. félévében a tárgyak és óraszámaik a következők voltak: természettan 5, gyakorlat 5, állattan 5, ásványtan 5, általános szervetlen és szerves vegytan 5, növénytan 5, növénytani gyakorlatok 3. A félév végén természettanból elővizsga. II. félévben általános szervetlen vegytan és szerves vegytan 5, vegytani gyakorlatok 15, növénytan 5, gyakorlatok 7. A félév végén vegytanból és növénytanból elővizsgálat volt. Az évfolyam második évében, tehát az orvoskaron, az I. félévben kvantitatív és kvalitatív kémiai analízis elemei 5, kémiai gyakorlatok 15, gyógyszerismeret 5, gyógyszerészet gyakorlatokkal 5, közegészségtan 5, A második félévben gyógyszerészi kémia 10, gyakorlatok 15, gyógyszerismereti gyakorlatok 10, gyógyszerészet gyakorlatokkal 5. Ugyanezek a tárgyak és óraszámok voltak érvényben 1914 előtt is. A II. félév végén gyakorlati szigorlat volt elemzési és gyógyszerészi vegytanból, gyógyszerismeretből, elméleti szigorlat pedig gyógyszerészi vegytanból, gyógy14 Orvostörténeti Közlemények