Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Magyar kiválóságok és családtagjaik elmebajainak története

A kórrajz mellett több írását, kéziratát őrizték meg. Egyik levelét Jókai Mórnak írta s az Üstökös című élclapra tett megjegyzéseket. Német nyelvű levelet írt Gallmayernémk. Tisza Kálmán belügyminiszternek írt soraiban olvasható: „Két levelet voltam szerencsétlen írni Önhöz, úgy hiszem elég udvariatlansággal, mit Ön tőlem, úgy látszik meg nem érdemelt. Ön feleletre sem méltatta. Huszonnégy óra időt tűzök ki Önnek és Minisztertársának, becsületszabta kötelességeimet teljesítettem ők az ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák az eredményt. Buda Lipótmezei tábolyda Apr. 11-én 1875." Másik iratában támadja a minisztériumokat: „Minister Urak! amint már ötödik holnapja az Andrássy féle bujálkodás politikája kényszerített ezúttal is írni dolgokat, melyekről nem kellene írni, Andrássy gróf a föld legbujább teremtése, a nőket a tróntól a kunyhóig rossz útra csábítja." Ha szabadul az intézetből, majd kérdőre vonhatja. A királynéról is engedték gyalázatos híreket terjeszteni. Sok az álszent és biblia magyarázó. Megjegyzi még „Krisztus midőn királlyá akarták tenni elszaladt, negyven napig böjtölt, rejtezkedett, titokbantartást rendelt és nem Velenczei Carnevált." Ezt 1875. április 5-én írta a beteg. Pár nap múlva Tisza Kálmánnak ír. Levelében kijelenti: „No hát már nem vagyok őrült, rajta Urak, legyenek irgalmasok, nyakaztassanak le és megcsókolom a hóhér pallósát mielőtt nyakamat vágná." Mivel a sokszor kért audienciát sem engedték meg, kéri: „Miniszter Ür vitessen ki az őrültek házából és végeztessen velem." Ugyanezen év ugyanezen hónapjában kísérelt meg kiküldeni egy levelet április 24-i keltezéssel: „Felséges Asszonyom, Királyném! Tekintsen irgalommal szerencsétlen alattvalójára is imádott nagylelkűsége folytán nyissa meg fogságom kapuját : Segítség Felséges Asszonyom, mert elsüllyedek, ígérem, hogy többé nem vétkezem. A Felséges Királynénak nyomorult jobbágya. Buda. Lipótmezei tébolyda, Ápr. 24-én 1875." Ugyanezen napra datált kérése: „Belügyminiszter Tisza Kálmán Miniszter Úr! Kérem tudatni ha édes anyám él-e vagy elhalt vagy ugyantsak megőrült a mint az Ellenőrből kivehetem". Magára vonatkoztatott újságcikkeket, mint a kórrajzban orvosai ezt többször is kihangsúlyozzák. Négy nap múlva ismét írt: "Császári és Apostoli Király Felséges Uram! Mély köszönettel fogadom a büntetést atyai kezétől. Kegyelmes Uram Császárom