Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Szállási Árpád: Ady Endre betegsége

és „ami csak szépség, s ami reménység / mind ti vagytok a Tisza körül / nagyobb igaza sose volt népnek / hitványabb Nérók még seholse éltek / vagytok a ma, vagytok a holnap..." A magánéletben egy kései házassággal révbejutott ember már csak roncs és kétségbeesetten viaskodik a pusztulás rémségeivel. Az erdélyi Csúcsán, majd Pesten ápolják hozzátartozói, aggódva látogatják hívei és barátai. Ő a szenvedélyek fókusza, írja később róla a „szerelmetes barát, a zömök Móricz Zsigmond". E válságos időkben 1915— 18 között a kezelőorvosa dr. Láng Menyhért ideggyógyász volt. Fő panaszai a betegnek az állandó viszkető, vörös kiütések. Láng dr. fizikális leletei alapján „. . . a hatalmasan fejlett állapotával szemben, sajnos éppoly aránytalanul, mégpedig ez esetben pathologikusan szinte óriássá nagyobbodott szíve és mája volt, ahogy az alkoholistáknál megállapítható. Feltűnő volt a gyakori nehéz légzése emphysemája és állandó rekedtsége (ez utóbbi a mértéktelen dohányzás miatt is) . . .a folytonos recidivák, az örökös ingadozás az abstinencia és alkoholizálás között, mindjobban a testi és lelki ellenállókápesség rovására ment. Már 1917 telén fájlalva észleltem a döbbenetes rosszabbodást (az éjjel attakok, melyek évek óta szűnőben voltak, már éjjelente ismételten előfordultak) az „ad maximumig" fokozott szívműködés, asztmarohamok, depressziók váltakozva súlyos pszichés zavarokkal, amelyeket immáron alig váltanak fel a régi felfrissülés megújhodása...". A világháború apokaliptikus rohanásában „Ékes magyarnak soha szebbet / Száz menny és pokol nem adhatott / Ember az embertelenségben / Magyar az űzött magyartalanságban / Újból élő és makacs halott..." a költő, aki a „Halottak élén" már csak az idős Vörösmarty kozmikus mereteivel mérhető. „A szent a várt szélvész viharmadara" törött szárnnyal, vergődve nézi a megváltó forradalmat, de tevékenyen részt venni benne néki már nem adatott meg. A pesti Veres Pálné utcai lakásukon a véletlen folytán a még Párizsból ismert dr. Pfeiffer Ernő lett a háziorvosa. Utolsó közéleti szereplése lett volna a Vörösmarty Akadémia alakuló gyűlésén az elnöki beszéd felolvasása. De az első mondatnál már többre nem futotta gyér erejéből. Rövidesen hűdés éri. A Nyugat írógárada egyik nagy ígérete, a fiatal Kosztolányi Dezső ideggyógyász szakorvost visz a n agy beteghez. Dr. Schuster Gyula,