Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

Trencsén melletti hőforrások A bajmóczi hőforrások A stubnyai hévíz az a hiedelem járja, hogy elegyítés nélkül gyógyítóbb hatású, akik gyógyulást keresnek, inkább kihűlni hagyják, ami az időjárástól függően majd később, majd hamarabb következik be. Ámde sohasem hűlnek le ezek a források annyira, hogy ne kelljen a beléjük szállóknak a gödör mélyére hajított téglával, gyeppel, vagy ágakkal testük legalsó részeit a feltörő hő hatása ellen megvédeniök. Sokan tapasztalták és tapasztalják ma is, napról napra, mennyire hatásosak idült és csaknem kétségbeejtő betegségek ellen is. Más hévvizek ugyancsak a Vág folyó partján, Galgócz felett levő Trencsén vár közelében vannak. Kellemesen melegek, nagyon tiszta vizűek. Ezért keresett üdülőhelyül szolgáltak a szepesi ispánoknak, akiknek a megelőző korban Trcncsénben volt a székhelyük. Nincsenek nagyon messze a Vágtól a bajmóczi hőforrások a vár mellett. Ez a vár is a Thurzóké, akik közül Thurzó Elek, ennek a családnak neves tagja, aki egyideig a király után a legnagyobb hatalmat gyakorolta Magyarországon, akkora becsben tartotta őket, hogy négyzetes kövekből készült gyűjtőmedencébe vezettette, mely kövek a vízbe szállóknak egyúttal lépcsőzetül és ülőhely gyanánt is szolgálnak. Jóllehet kevésbé tágasak, nyilvánvaló bennük a hőfok különbsége, miért is fal osztja őket ketté, úgyhogy a mérsékeltebben meleg víz az előkelőbbek részére férhető hozzá, a többi pedig a nép használatára való. Turóc megyében, mely ugyanabban az országrészben van, csaknem ugyanolyan távolságra a Vágtól, vannak a Stubnya falu melletti hőforrások. A falu a körmöcbányai polgároké. A források mintegy szigeten vannak: mert a közeli hegyekből aláfutó patak zárja őket körül, mely-