Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)
Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez
is, kérte a megyét, hogy Gselmannt vigyék el Bécsbe, az uradalom hajlandó utána napi 20 krajcárt fizetni. Mivel azonban Bécsben nem volt hely, a megye a pozsonyi irgalmasokhoz írt át a felvétel ügyében [890], ahová azután Gsedmannt a felajánlott összegért fel is vették [891]. A kevés tébolydai hely arra késztette Pozsony megyét, hogy Nagyszombatban egy tébolydát létesítsen. Felhívásukra Mosón megye is egy ágyra szóló alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy azt lehetőleg a megyei betegek számára tartsák fenn [892]. Hasonlóképpen hozzájárult a költségekhez Magyaróvár városa is. Az alapítványt Pozsony megye örömmel vette tudomásul és az alapkő letételére a megyét is meghívta [893]. Nem tudjuk, hogy az alapítványnak Mosón megye vette-e hasznát, de hogy Magyaróvár város nem vette az valószínű, mert egy alkalommal, amelyről tudomásunk van, egy Radovics Ignác nevű asztaloslegény megtébolyodott és a várost felgyújtással fenyegette, a nagyszombati tébolydához fordultak, vegye fel Radovicsot. Hivatkoztak arra, hogy a tébolyda létesítéséhez annak idején ők is hozzájárultak [894]. Helyhiányra hivatkozva a tébolyodottat ott elhelyezni nem sikerült [895]. Viszonylag elég sok elmebeteg volt a megyében. Az 1842-es összeírás szerint a megyében 72 olyan egyén volt, akiket az összeírásba felvettek. Ez „az elmebetegek, csábák és nehézkórosak összeírása" címet viselte. Az összeírásban felverteket három osztályba sorolták: I. örültek (mente alienati); II. Csábák (idióta laborantes); III. Nehézkórosak (epilepsia laborantes) osztályára. Az összeírás szerint a megyében 13 őrült volt, ebből gyógyíthatatlan 12, gyógyítható egy. Közülük férfi hét, nő hat, valamennyi vagyontalan. Csaba (idióta) volt összesen 35, férfi 16, nő 19, szintén szegénysorsúak, végül nehézkóros (epilepsias) volt összesen 30, férfi 16, nő 14. Vagyontalan közülük 26 volt. Községenként! megoszlás szerint őrült volt Magyaróváron kettő, Mosonban kettő, Szentjánoson kettő, Nezsiderben három, a többi a megye többi községeiben volt.