Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Azt írja a többi között a pozsonyi orvos, hogy hallotta, miszerint a Mosón megyei borok igen egészségesek, mert vizeletindító orvosságot tartalmaznak, tekintve, hogy „Acidum"-ból több van bennük, mint „Alcali"-ból. Ez a tulajdonsága megérdemli a bornak az alaposabb vizsgálatát, miért is, ha a megye úgy gondolja, kér a megye boraiból mintát küldeni. Ugyancsak mintát kér vizsgálat céljából a Fertő tó vizéből is, mégpedig napfelkelte előtt merített tiszta vizet, mintegy kettő-három urnával (egy urna tíz iccés legyen), amelyet hordóban küldjenek el neki. A Fertő tó körüli föld minőségének és ásványi tartalmának meghatározására tiszta, gazmentes földet kér még, mintegy fél mérőnyit. Végül még az általa megjelölt füvekből kért egy kis zsákkal, mivel véleménye szerint azokban olyan orvosság készítésére alkalmas anyag van, amelyet eddig Egyiptomból kellett behozni [117]. Tudomásul veszi a megye a helytartótanácsnak azt a rendeletét, amely szerint a seborvosok nem a megyei orvos előtt, mint eddig, hanem ezután a nagyszombati egyetemen tartoznak vizsgát tenni [118]. Felhatalmazza továbbá a helytartótanács a megyét, hogy orvost vagy seborvost a saját hatáskörében alkalmazhat [119]. Ezzel kapcsolatban a megye évi 40 forintban állapítja meg a megyei seborvos fizetését [120], de kötelezi a seborvosokat a további gyógyítás engedélyezése miatt, hogy bizonyítványaikat mutassák be [121]. A megye különben mindent elkövet a járványok megakadályozására. A seborvosokat, különösen járványok idején, gyógyszerrel és felszereléssel látja el [122]. Elrendeli pl., hogy a városi árok tisztán tartassék, és megtiltja, hogy a trágyát, mint az eddig szokásban volt, a város árkába hordják. A város egyébként ettől a megyei rendelettől függetlenül is, bizonyos fokig törődött a köztisztasággal. Régebbi rendelkezések igazolják, hogy a rendet és tisztaságot különösen vásárok idején ellenőriztette. Példaképpen azonban felhozhatjuk a következő esetet is: egy Beyschwang nevű chirurgusnak a város a Spáthházban adott ki lakást bérbe, de csak olyan feltétellel kaphatta meg, hogy amennyiben lakásán embereket is kíván fogadni, mint seborvos, úgy a ház előtti, de a házban levő tisztaságra ügyelni köteles [123]. Gyógyíttatta a megye a megyei börtönben levő rabokat is, akiket a seborvos naponta meglátogatott. Egykorú feljegyzés szerint Holcsek Mátyás óvári chirurgus 1774-ben 17 forintot vett fel a megyei pénztár-