Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

rurgus. Oroszváron szintén két fürdős van, egy vizsgázott és egy vizsga nélküli balneátor [103]. A kimutatás szerint ebben az évben tehát Magyaróváron mindössze egy vizsgázott chirurgus volt: Hujber János Lipót. A helyzet egy ideig még nem javult számos felsőbb intézkedés ellenére sem, mert pl. 1754-ben is a megyében mindössze egy tanult orvos van, a megyei orvosi teendőkkel megbízott és már említett Hermann András, de ő sem kap még rendes évi fizetést, csak mint a megye egyik jelentéséből olvashatjuk, bizonyos orvosi, illetve felügyeleti munka kapcsán esetenként [104]. Ilyen munkadíjmegállapítás volt az a rendelkezés is, amely szerint a chirurgusnak a katonai újoncok megvizsgálásáért minden fő után három krajcár volt kiszabva [105]. A hazai orvosképzésről csak 1769 óta beszélhetünk, amikor Mária Terézia a nagyszombati egyetemet kiegészíti orvosi karral. Ebben az évben lett a megyének, de még csak tiszteletbeli orvosa Oehme Károly pozsonyi orvos, aki még mindig nem részesül rendes évi fizetésben, csak esetenként díjazzák [106]. Általában az orvosi napidíjak, fizetések kérdése ebben az időben teljesen rendezetlen a megyében. Bár a helytartótanács több ízben felhívja a megyét ezen díjazások végleges rendezésére, különböző kifogásokkal azt mindig elodázzák, a többi között azzal is, hogy a megye pénztára a megtehelést nem bírná el. Különben is a megyéhez közel levő nagyobb helyeken, mint Győrben, Pozsonyban, Sopronban, sőt még a Lajta melletti Bruckban is található szükség esetén orvosdoktor. A megye tiszteletbeli főorvosa egyébként ekkor is Pozsonyban lakik, s a megye hivatalos egészségügyi dolgait onnan intézi [107]. Ilyen formán a megye részéről az orvos díjazása is változó. Egyik évben 55 aranyat kap munkadíj címén [108], a másik évben már csak 23 aranyat és kiszállásonként 50 krajcár napidíjat [109]. Ebben az időben már több általános rendelkezés van arról, hogy csak diplomával rendelkező orvos, vagy seborvos praktizálhat [110]. Természetesnek, sőt szükségesnek is vehetjük ezt az intézkedést, mert maga a megye főorvosa írja Mosón megyéhez intézett egyik jelentésében, hogy a chirurgusokat vizsgáztatni kellene, mert az orvos nem lehet mindenkor és mindenütt jelen, és tudatlanságukkal sok kárt tesznek. Tiltsa meg a megye a seborvosoknak az orvosság készítését, illetve az orvosság tartását, mert ebből több a kár, mint a haszon.