Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Gál Lajos: Himlőellenes védőoltás Magyarországon 1802-ben

20. 2i. 22, Kováts Mihály házánál 3, a Lakatos János leánykájáról, ezen 3 közzül egyik meg fogta, egyik nem, a harmadikon pedig még benne lévén a természeti himlő az oltáskor, harmadnap múlva ki jött, 23. E. Varga és Barna Ersébeth fia, 24. Fekete András fia András, 25. Szerindi János fia, 26. Lévai István leánya, nem fogta meg. 27. 28. Szabó Istváné kettő, 29. Atsai Balog János fia Jósef, már benne lévén a természeti himlő mérge, 3 napra ki adta magát, de a Tehén himlő is meg fogta." Eddig tartanak a bejegyzések. Mindez ékes bizonysága annak, hogy Major Mihály lelkipásztor jó pásztora volt faluja népének, lelki-testi betegségtől egyaránt védte, mentette őket. Haladó gondolkodású ember volt, nem idegenkedett az újtól, megpróbálta, gyakorlatban „kivitelezte" azt s munkája nyomán áldás, gyógyulás fakadt. Kuruzslás és babona Másik igen érdekes bejegyzést találtam az 1745-ben kezdődő anyakönyvünkben, a 132. oldalon. Az okmány 1642-ből való, a bemásolást szintén Major Mihály végezte a birtokában levő eredetiről. Ez az okmány annyiban érdekes, hogy alátámasztja azt a tényt, hogy a XVI., XVII, XVIII. században (1770-ig) hazánkban alig volt főiskolát végzett orvos. Mária Terézia 1769. nov. 7-i elhatározásával rendelte el a nagyszombati (egyetlen magyar) egyetemnek orvosi karral való kiegészítését. Ezért addig féknélkül uralkodott a babona és a kuruzslás! Még 40-50 esztendővel ezelőtt is hallottunk elmaradt falusi emberektől, főleg asszonyoktól olyan panaszt, hogy „béka van", vagy „gőte van" beteg családtagjuk gyomrában.