Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

11. Orvosokkal való jó viszony fenntartása kötelező (I. 9— II. 9—

III. 2.); Nyulas kötelező tiszteletet kíván (IV. 52.); Mauksch is ezen a véleményen van (V. 3.), azonban ezt figyelmességekkel is kívánja elmélyíteni (V. 24—27.). 12. A recepteket gyógyszerész készítse el. Ennek fontossága több helyen kicsendül (I. 10, valószínű a II-ben is. III. 6—7, IV. 4, 7.). 13. Pénztárkezelésről a második (1744) debreceniben (II. 15, 16.) és Maukschéban (V. 14—15.) találunk adatokat. Ez érthető, mert mindegyiket a munkaadó készítette. A kasszakulcs és a pénz az inspektornál legyen, csak váltópénz legyen a gyógyszertárban. Érdekes, hogy a borszesz, tea, kávé, dohány eladott mennyiségéről jegyzéket kellett vezetni és az árát külön kezelni. Mauksch (V. 14—15.) ötnaponként ürítteti a pénztárt és kéthetenként számoltatja el a gondnokot, a másik kulcs a segédnél van. Külön vezetik a gyógyszertári kiadások, a házikiadások és az adósok könyvét. 14. A patikavizsgálat a debreceniekben nem szerepel. (Nem volt hiba vagy kebelbéli intézmény?) A másik 2 csupán a vizsgálatot végző hatósági személyek iránti kellő tiszteletet írja elő (III. 9—IV. 52.). Mauksch (V. 28—29.) már a pénzügyi oldalát is nézi. (A vizsgálat ingyenes.) A kellő tisztelet nála elengedhetetlen (V. 31.). Ezek után ismertetem azokat a pontokat, melyek feltétlenül említésre méltók és csak egy-két instrukcióban szerepelnek. A debreceni első instrukcióban (1714) ilyen pont nincs. A debreceni második (1744) instrukcióból: 15. Az elöljárók járandósága évenként 20 Ft ára ingyenes gyógyszertől (főbíró) 12 Ft-ig (szenátorok) terjed; cukros készítmények, illatos nyalánkságok nem járnak nekik (II. 17.). 16. Vásárok alatt a patika udvarára vidékiek szekerét, marháját nem szabad beengedni (II. 18.).