Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban

AMBRUS JUDIT „Szegényes környezetben királyi gyermek-ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban A szerző egy kalotaszegi település, Magyarvista egyházközségi adattárában található források (história domus, anyakönyvek, családkönyv, vadházasok jegyzéke) elemzése során az ott élő református közösségre jellemző értékrendnek, normarendszernek, szokásoknak és társadalmi viszonyoknak a nyomait keresi - elsősorban a 19. század második felétől széles körben terjedő vadházasságok kapcsán. Az elemzés próbál reflektálni arra a tényre, hogy mindaz, amit erről a közösségről a jelzett dokumentumokból megtudhatunk, egy sajátos szemszögből, az egyház, és annak helyi képviselője, a lelkipásztor szűrőjén átjut el hozzánk. A magyarvistai református közösségre jellemző társadalmi viszonyok feltárása mellett a kérdésfeltevés arra irányul, hogy a források mit árulnak el az egyházi normák, illetve az ezek betartatását célzó fegyelmező gyakorlat és a közvélemény, azaz a közösségre jellemző társadalmi szokások, a viselkedés ott jellemző szabályai, előírásai által képviselt külső tekintély viszonyának alakulásáról, a kettő találkozásának súrlódásairól, konfliktusairól. „N^ eredek, köves, szomorú hegyek között kétfelé ágazó, szűk, hosszú völgyben a csínnal, móddal épült falu, benn a gyönyörű öltözetben pompázó nép. A nép, az örök gyermek, a gyermek minden kedvességével és bájával, de annak minden fogyatkozásával"

1 - így kezdi a Magyarvistáról és az ott élőkről szóló írását

2 Daróczi Ferenc egykori vistai református lelkipásztor. Az idézet kifejez valami lényegeset az egyház közösséghez fűződő viszonyáról, amit az alábbiakban (többek között) vizsgálni szeretnék: az egyház képviselőjének szemében a „nép" mint „gyermek" jelenik meg - akit nevelni, tanítani, S formálni kell, aki nem elég érett még ahhoz, hogy egyedül megtalálja a helyes utat. S A Magyarvistában,

3 egy kalotaszegi, Nádas menti, túlnyomó többségében reforma- S tus

4 közösségben 2004 ősze óta végzett, elsősorban recens társadalmi jelenségek feltárására törekvő kutatás

5 kapcsán a „ma" jelenségeinek jobb megértése érdekében fontos- §-£ nak tartottam a korábbi korszakok viszonyairól is tájékozódni - kerestem a közösségre jellemző értékrendnek, normarendszernek, szokásoknak és társadalmi viszonyoknak a nyomait, ezért kezdtem a vistai református egyházközség adattárában található dokumentumokat tanulmányozni. Az elemzés, amit ennek alapján elvégeztem, hangsúlyosan reflektál arra a tényre, hogy mindazt, amit erről a közösségről a jelzett dokumentumokból megtudhatunk, egy sajátos szemszögből, az egyház és annak helyi képviselője, a lelkipásztor szemén ke- 69