Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

o o tünk össze. Az 1827. évi dikával összevetve a 2 10 háztulajdonosból 169 adózóként megtalálható az előbbiben is, 26 nemes jogállású, I 5 viszont nem található meg az adójegyzékben. A I 69 adózó közül azonban csak 102 fizet mestersége után is adót. Az albérlőként összeírt 48 kézművesből I 7 volt adózó, de csak 8 fizetett adót iparűzés után is adót. Részletesen elemzem a kérdést disszertációmban. Korábbi tanulmány a keszthelyi iparosságról: Király Ferenc-Benda Gyula 1989. 22. Az iparosok aránya a keresztszülők között I 740-1 749 között 34%. Ennek az alacsony aránynak részben oka lehet, hogy mivel az adójegyzékek I 747-tel kezdődnek, sok keresztapa társadalmi helyzetét, foglalkozását nem ismerjük (45% ismeretlen). I 760-1769-ben már 50,6%, majd 1809ig 55% körül mozog, ezt követően csökken, 1820 után két évtizedig 42%, majd pedig 34.3%. 23. Gazdának nevezzük azokat a családokat, akik igás állatot is tartanak, azaz a szőlőművelés mellett valószínűleg szántóművelést is folytatnak. Az igásállatot nem tartó szőlőbirtokosokat szőlőművelőknek nevezzük. Együttes arányuk I 747-ben 75%-ra, 1846-ban 53%-ra becsülhető, ezen belül a gazdák száma erősen lecsökken. 1740-1749 között a keresztszülők közt az arányuk 6,5%, ez a későbbiekben inkább csökken, majd I 790 után lassan emelkedik, I 840-1849 között 19,3%. 24. Czigler Tamás és felesége, Prunner Annamária jól mutatja ezt a típust. Együtt és külön-külön is gyakran keresztszülők. 25. Jurák Mátyás esetében több időpontból fennmaradt felesége és saját hagyatéki összeírása. Lásd Benda I988 és 1995. 26. A 18. században talán egyedül Takács Ferenc kalapos és Soffka Márton az, aki nemes a népszerű keresztapák között. Mindkettő esetében más tényezők is indokolhatják ezt a szerepet. A i 9. század elején Nagy György és felesége , Ikervári Éva 82 esetben vállalt komaságot. Nagy Györgyről csak annyit tudunk, hogy a nemesi communitasban is esküdt, felesége jómódú (nem nemes) iparos családból való. Esetében feltételezhető, hogy elsősorban ez a státusa játszhatott szerepet kiválasztásánál. Csák Antal és felesége, Kocsis Borbála esetében is gondolhatunk erre. 27. Péteri Takács Józsefre lásd Takáts 1890; Szabó S. 1983. Az apa végrendelete: Zala Megyei Levéltár Keszthely Testamentumok i 790-1855. No.: 12. Fénymásolata: Néprajzi Múzeum EA Inventáriurngyűjtemény 5842. sz. 28. Hagyatékát és az ezzel kapcsolatos vitát lásd Benda 1988 és 1995. 29. Vö. Benda 1988 és 1995. 30. Néhány példa: Fülöp Andrásnak I 744 és 1763 között hét gyereke született, a másodiknál és harmadiknál szomszédja, Dan Lőrinc és felesége volt keresztszülő. Utolsó két gyermekének viszont már népszerű komákat választott Fent Mihály lakatos és Bozzai János személyében (ez utóbbi 26 esetben volt keresztapa, városi pásztorként élt néhány évig Keszthelyen). Tafota József két gyerekéné! 1843-ban és 1847-ben Vörös Mihály a keresztapa, az 1851. évi népszámlálás szerint a Vörös család Gyenesen szomszéd. Az elemzés során természetesen foglalkozási és szomszédsági kapcsolatokat is feltárhatunk. Szaiter Jakab bevándorolt gazda, jobbágytelket vállal fel. Nem igazán épül be a helyi társadalomba, de négy alkalommal keresztszülő: kétszer féltelkes jobbágyoknál (Giber András és Giber János régi tősgyökeres családok képviselői), akik egyben szomszédjai is. Egyszer pedig a szintén szomszéd, letelepült muzsikus cigány család kéri fel komának. 3 I. Mivel a keresztszülők között sok az iparos, gyakran szinte véletlennek minősíthető a foglalkozási azonosság. De példát más körből is hozhatunk: Salamon Viktor megyei esküdt és városi jegyző, Keszthelyről nősült, és az 1810-es évektől a városban is él, a városi jegyzőséget is ellátja. Gáspár Pál, aki három gyerekét tartja keresztvíz alá, szintén város jegyző. 32. A kapcsolathálónál eredetileg arra gondoltunk, hogy a mikrotörténetben használatos relációs elemzéshez a gráfok formájában való ábrázolást is fel tudjuk használni. De egyrészt a tényleges foglalkozási és társadalmi megjelölések hiánya, másrészt a számítógépes program futtatá-