Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
Fényképgyűitemém 773 A történettudomány számára is egyre inkább nélkülözhetetlen forrás a fénykép. Ebben a gyűjteményben nem a nagy történelem, a hivatalos politika eseményei, hanem a hétköznapok történelmére vonatkozó adatok vizsgálhatók. Másrészt sajátos vonása a gyűjteménynek, hogy olyan jelenségek kutatására is lehetőség van, amelyek Nyugat-Európában már hosszú idő óta nem léteznek. A Kárpát-medence vagy más földrészek nyolcvan évvel ezelőtti vidéki életmódjának megörökítése, az ember és a természet együttélésének történeti példái is nagy számban láthatók a gyűjteményben. Vizsgálható például, hogy a szűkebb természeti környezetben az egyes embernek milyen lehetőségei vannak egy ökológiai szempontból célszerűbb, harmonikusabb környezet kialakítására. A természeti környezet veszélyeztetettsége kényszeríteni fogja az embert - aki az élővilág létét veszélyeztető folyamatok előidézője és legfőbb vesztese hogy lehetőségeit előbb vagy utóbb föltérképezze. A gyűjtemény jövőjét illetően elsőként a muA gyűjtemény jövője zeológiai feladatok említhetők. Elsősorban a fényképek kezelésének egységes belső rendszerét kell megtervezni. Fényképek jelenleg a következő gyűjteményekben vannak: bútor-, szokás-, textil-, nyomat- és kéziratgyűjtemény, illetve az önkéntes gyűjtőpályázatok pályamunkáiban. A különböző gyűjteményekben sok esetben szakszerűtlenül tárolják a képeket (az irattárban például gemkapoccsal összetűzve, a kéziratok között ragasztva, a bútor- és szokásgyűjteményben nem klimatizált helyiségben stb.). A sok esetben fel sem tárt értékek megmentése, az áttekinthetőség és a kutathatóság érdekében foglalkozni kell ezek koncentrált, egységes rendszer szerinti elhelyezésének terveivel. A negatívtárban három gyűjtemény: a népzene-, film- és fényképgyűjtemény anyaga található meglehetős zsúfoltságban. Ezen a helyzeten az itt tárolt értékes gyűjtemények érdekében változtatni kell. A pozitívtár anyagát az új, rekeszes fémszekrényekbe történő átrakodás során a kép nagyságának megfelelő savmentes védőpapírokba kell helyezni. Ezt a mozgatást fel kell használni arra is, hogy a képek hiányzó adatait számítógépre vigyük (fototechnikai eljárás, a vérzőről leolvasható adatok, a kép és az installáció méretei stb.) A szakmutatók elkészítésében jelentős az elmaradás, ezt a munkát sürgősen, amint erre a számítógépes munkavégzés lehetősége megteremtődik, folytatni kell. Rendkívül hiányos a szerzői mutatónk. A korai időszak képanyagának adatait tekintve jó néhány esetben pontosításra lenne szükség, amelyet az archív pozitív képek és a leírókartonokon feltüntetett adatok összehasonlításával - hasonlóképpen számítógépen - lenne célszerű elvégezni. Ez annál inkább is halaszthatatlan, hiszen a történeti képanyag különösen figyelmet érdemel, de jelenleg mutatózásának hiánya miatt nem kutatható. Az említett gondokat számítógépes adatbázisok használata fogja megoldani. A gyűjtemény anyagának korszerű tárolását és könnyebb használatát, a gyors tájékozódást, a képek és a hozzájuk tartozó szövegek keresését számítógéphez kapcsolt nagy kapacitású tárolók alkalmazásával lehet majd elérni. Jelenleg az ehhez szükséges hardver: nagy- felbontású - pozitív és negatív képek bevitelére alkalmas - szkenner, CD-ROM-író és elegendően nagy memória- és merevlemez-kapacitású számítógép nem áll rendelkezésre. Pedig a megrendelő, a kutató már ma is azzal az igénnyel állhat elő, hogy az általa kiválasztott fotót elektronikus adathordozón kapja meg. Az igénynek ilyen formában történő kielégítése
