Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
630 Forrai Ibolya 7770), Tihany (EA 8224-8228), Újbars (EA 7680-7697), Ugocsa (EA 4554-4633; 19032), Zala megye (EA 8231-8265). Az 1970-es évek végén néhány kutatóponton kísérletet tettünk a néprajzi gyűjtések megismétlésére, azonban csak csekély eredményt értünk el Molnár Vilmos, Gábriel András, Kovách Géza, Mirk László, Wass György stb. újabb munkái révén. A feldolgozásokat is szorgalmaztuk. 1989-ben pályázati úton a Magyarságkutatás programtól anyagi támogatást kaptunk a Forrásfeltárások a határon túli magyarság 1940-es évekbeli népi kultúrájához című témához. E forrásfeltáró munka keretében vállalkoztunk a kéziratgyfijteményben található 1941-1943 közötti kutatótábori kéziratok és egyéb dokumentumok rendszerezésére és kiadásra való előkészítésére. A három év alatt az erdélyi településeken végzett gyűjtések közül a csíkmenasá- gi kutatások feldolgozása készült el, amelynek egyes részei megjelentek a Néprajzi Értesítőben (Újvári 1983; Ú. Kerékgyártó 1989; 1992; 1999). Ugyancsak e támogatás tette lehetővé az 1941-1943-as gyűjtések anyagát kiegészítő további forrásanyag megszerzését, így többek között megvásárolhattunk magyarnemegyei helytörténeti adatgyűjtéseket, visszaemlékezéseket tartalmazó kéziratokat, eredeti csíkmenasági kéziratos feljegyzéseket és egy szilágysági népköltészeti gyűjteményt.52 A Népszokás kataszter a Népművészeti Intézettel közösen végzett kutatások eredménye. Az intézet átszervezése miatt 1958. december 5-én átadta a kézirattárnak helyszíni néprajzi gyűjtéseket, szokásleírásokat tartalmazó kéziratos anyagát.53 A rendezett gyűjtemény ma már a kézirattár leltározott állományában található (550 tétel). A Mondakatalógus az ELTE Néprajzi Intézet keretében és annak anyagi támogatásával készült munka. A nemzetközi mondakutatásokkal összhangban három magyar mondakatalógus összeállítását tervezték a megjelent és kéziratos mondagyűjtemények, helyszíni gyűjtések forrásbázisa alapján. Az adatok jegyzetelését, összegyűjtését Luby Margit, Dobos Ilona és mások végezték. Dobos Ilona az 1960-as évek elején rendezte, leltározta a feltárt forrásokat és saját helyszíni gyűjtéseit. A kijegyzett adatok a kézirattár leltározott állományában is megtalálhatók (lásd például Szendrey Zsigmond történeti mondagyűjteményét,54 Luby Margit kijegyzett mondaszövegeit55 stb.). A gyűjtemény egy példányát az ELTE Néprajzi Intézete kapta meg, másodpéldányát pedig 1965-ben átvette a MTA Néprajzi Kutató Csoportja. Ezzel párhuzamosan a mondakutatás munkálatai is a Néprajzi Kutató Csoport keretei közt folytatódtak. A gyűjtemény egyes részei, az úgynevezett MM-gyűjtés (mese- és mondagyűjtés) eredeti magnetofonos hangfelvételei a múzeum népzenegyűjteményében vannak. A kézirattárban található lejegyzések egy töredék része leltározadan. A tervezett katalógusok közül megjelent a hiedelemmondáké, a történeti mondák katalógusa azonban nem készült el (Bihari 1980). A Népmesekatalógus az ELTE Néprajzi Intézete irányításával, különböző célhiteles támogatásokkal készült. Mintegy felét - a mondakatalógushoz hasonlóan - a kéziratgyűjtemény anyagából kivonatolta Kovács Ágnes (kb. 10 000 meseszöveg, kb. 40 000 oldal terjedelmű). A gyűjtemény másodpéldánya 1965-ben az MTA Néprajzi Kutató Csoporthoz ke52 Vö. Forrai Ibolya: Beszámoló jelentés a,Forrásfeltárások a határon túli magyarság 1940-es évekbeli népi kultúrája’ című kutatási témáról. 1989. november 17. 53 Átadás-átvételi jegyzék az EA 9/1962-12 iktatószámon. 54 Ltsz.: EA 6367, 4667 oldal. 55 Ltsz.: EA 5543-EA 5560, 2000 oldal.
