Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A vonóerő
oly keskeny sziklaárok vágva, hogy egy hajó éppen elfér benne: de itt már ökrökkel lehet csak a hajót vontatni, s néha százhúszat is ,x- * L. H 22 °/ b eléje fognak. " Egyes területekhez kapcsolódóan ökrök alkalmazásáról részletesebb híradásaink is vannak. A komáromi szekeresgazdákról tudjuk, hogy jó kereseti lehetőséget biztositott számukra a Vág-Dunán ". . . az üres káposztásdereglyék Gutára (25 km. ) és Kamocsára 221 (30 km. ) való szállítása. 8 ökör húzott 4 dereglyét ..." A győri 222 vontatók is húzatták ökrökkel a dereglyéket. A Dunakanyar hajóvontatői csak nehéz helyzetbe kerülvén vették igénybe az ökrök erejét. Adatközlőim emlegettek egy esetet, amikor a vontatás közben "forgón" elakadt dereglyét csak az erdőben dolgozó fuvarosoktól kölcsönkért, s a lovak elé fogott pár ökör223 rel tudták tovább vontatni, A kunszigeti vontatók viszont leginkább ökrökkel vontattak. Fő vontatási szakaszuk Győr és Magyaróvár közé esett. . . " Az állandó vontatók megvették a jó ökröket, egy-két uton lehajtották és továbbadták. Nem kímélték az állatokat. 224 Hiszen jóformán egy uton megkeresték az árukat. " A vontató ökrök száma sok tényezőtől függött, egyes adatok szerint 12, 16, 225 18, 24et is fogtak a hajók elé. Adatközlőim szerint az ökrök nagy erőkifejtésre képesek, de nehézkesek, lassúak, nehezen irányithatók. Ha ökrökkel vontattak, ugyanúgy fogtak rá, mint a lovas vontatásnál. "Vezérrudasnak hivták az elsőt, csalásnak az utolsót. A csálés szenvedett a legtöbbet - montják — mert ez tartotta ki a kötelet. 226 Fertály napig húzta csak, osztán cserélni köllött. " Az elérhető adatok tükrében tehát azt láthatjuk, hogy az ökrökkel végzett folyami vontatás rendszerszervezeti, rendszertechnikai és erőátviteli szempontból lényegében nem különbözik a lóval ill. lovakkal végzett
