Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

Ez időbe épült a Pest-zimonyi vasút, amint ez kiépült, azután több lett a cséplő gép, a cséplő rész is lejjebb szált 6 % ra; a Furó Lajos és Hofmester testvérek gépjei ennyiért csépeltek részre, a mint a Bibó Dénes ur Tájói gazdasága cséplő gépje is vállalkozott rész cséplésre, mindjárt 5, később 4 %-ért is elcsépelték a környéki gabonát. Az 1885 iki B. pesti világ kiállitás után Kis István géplakatos meg Matkó Ferenc gazda közössen vettek 1 drb. hatos m. állami garnitúrát, ez osszt le konkurencziánozta a cséplő részt 3% ra, a munkás rész is le esett ennyire, és ma is e-körül áll. Ez után 882es év után olyan tél lett 3 eggymás utánni évben, hogy hó esés nem volt, csak száraz fagyos idő, a nyári termések nem voltak Dúsak utánna, Csak szükössek. Az időben is ugy mint az előtt, .az őszi szántás-vetéskor száritó idő járt. Hogy a vető szántás ki ne száradjon és a bele vetett mag ki kelhessen, azt ugy tudtuk el érni, hogy az eggyik Déltől a másnapi Délig való szántást a Déli ki eresztés és az ökrök legelési ideje alatt mindég vagy a bátyám, vagy én bevetettük kézzel, és a Dél utánni befogás után az elvetett 2 mérő szemet befogasoltuk, és a köttött talaj részt pedig el tüsök boronáltuk, a szeles részét meg vékonyan le szalma dudváztuk a déli ki eresztés ideje alatt. Ezt 2-en delenként végeztük, 1 pedig az ökrökett legeltette s itatta, ilyenkor a Dél ebédünket kihozta vagy a kanász, vagy a libapásztor. Ilyen volt és ilyen ma is a déli pihenője az őszi szántó vetőnek. Ki is kelt a mi vetésünk igy száraz időjárással is, ha volt az ugarolt szántásban nedvesség, az az: nyirkosság. De ha szántást napokig vetetlen hagyják, esőtelen időjáráskor 2-3 nap alatt az ekejárásig 1-2-tőre kiszárad, és igen hiányos a kikelése is, igy van ez mais, a vető géppeli vetésnél is. Azonban a géppeli vetésnek kelési előnnyé van a kézi vetéssel szemben, mert a magból nem marad fölül ugy, mint a kézi vetésnél, a kikelés jobban arányosb és egyidőbelib. A géppeli vetés több idő beli munka értékket igényel, mert 4-ló s 3 ember kell hozzá, a mennyi magot igy naponta el lehet vetni, ugyan annyit 1 vetni jól tudó ember kézzel is el vet. Tehát a kézi vetés sokkal kissebb értékű munka költséggel járó, mint a géppeli vetés, a kézi vetésben keléskor sokkal több kárt birnak az égi madarak tenni, mint a gép vetésben. A kézi vetésű gabonának mindig hosszabb a szalmája, mint a géppeli vetésnek, ennek okát nem sikerült ki tapasztalnom. Az 1881 évbeli vizes esztendőben Reumatikus bántalmakba estem, nehezen tudtam ettől megszabadulni, csak az 1886-ik évben, ugy már 1887-ik évben meg is nősülhettem, az az év volt az,