Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

szokták a szekeret a nyújtó meghosszabbítása révén átalakítani, hosszú szekéroldallal ellátni, hanem a máskor is használt fuvarosszekeret szerelik fel vendégol dal

lal, azaz két rúddal. A hosszú oldal a mondott területeken általában magasabb is, mint a normál szekéroldal. Olyan speciálisan magas oldalakat azonban a magyarok nem használnak, mint amit az Északi-Kárpátokban több helyütt megfigyelhetünk /Szepes, Lengyel-Tátra, stb./, Vertikális sikban elhelyezett magas oldalakkal felszerelt hordó szekeret irtak le a Balaton-felvidék, illetve a Bakony vidékén, amit ott batár néven emlegetnek.^^ Nem tartjuk kizártnak, hogy hasonló jármüvek még másutt is előkerülnek, de ezek az alapvető formák eltérjedtségi képét, arányait csak kicsiben módosítják. Ezek a formák helyi újítással és idegen etnikumok közvetítésével egyaránt magyarázhatók. A hosszú szekér oldala a nyelvterület legnyugatibb és keleti szélein /székelyek/ a leghosszabb. Vasban, Zalában 15, helyenként 16 sukk /480 - 510 cm/ hosszú oldalakat használnak. Csíkban a hordó szekér lajtorjahossza 4 méter, Udvarhelyben 2 öl. KeletDunántulon a hosszú oldal 3.5-4 méter között ingadozik, északon 4 méter körül van. A hosszú szekér méreteit kutatóink többsége sajnálatos módon figyelmen kivül hagyta. Lényegesen több helyről közlik a hosszú kocsi meglétének tényét, mint a kocsioldal pontos méreteit. Az MNA térképe dokumentálni fogja a hordó szekér hoszszuságát, de nem teszi szükségtelenné a méretek alaposabb adatolását. Még annyit kell hozzáfűzni ehhez a kérdéshez, hogy a hosszú oldallal megnyújtott kocsi elterjedtségével csaknem teljesen egybevág a szálas termények nyo-