Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Szervezett mozgás

2. Vontatás állati erővel. A vízfolyással ellentétes irányú mozgást biztosító vontató egység csak a gőzhajók megjelenése után került a vízre. A partról történő vontatással kapcsolatban meg kell ismerkednünk a vontatóut fogalmával. Vontatóutnak a folyó vontatásra alkalmas partján végighúzódó, fáktól, bokroktól megtisztított, változó szélességű sávot nevezzük. A jól kar­bantartott vontatóut elengedhetetlen feltétele az állati erő alkalmazásának. A Duna folyását már a XIII. században gondo­zott vontatóut kisérte végig. A vont a tó utak gondozását törvények, jogszabályok írták elő a parti birtokosok számá­ra. Amennyiben a birtokosok mezőgazdasági célra igénybe vet­ték, beültették vagy bevetették, a vontatóknak joguk volt a vetésen keresztül haladni és emiatt nem eshetett bántódásuk. A vontatóut a kataszteri térkéneken is szerepelt.A Duna mel­lett, Szentendre sziget térségében húzódó vontatóut telek­könyvi betétben nem volt nyilvántartva, s külön helyrajzi számmal volt ellátva, mint ingatlanként nem kezelhető terü­let. Többször előfordult azonban, hogy a Dunakanyar előkelő birtokosai tulajdonjog nélkül kimentek a telekkel a Dunáig, Az első világháború után már nem gondozták a Duna menti von­ta tóutat, s a korábbi rendeletek is érvényüket vesztették. Szentendre sziget térségében két fontosabb vontatóut húzó­dott, melyek közül az egyik a szigeten vezetett: 1. Vontatóut a Duna Szentendre-visegrádi partján; 2. Vontatóut a sziget Vác felőli oldalán. Rövidebb útvonalon, ideiglenesen, gyalogosan vagy kevés szá­mú állattal természetesen bármelyik oldalon lehetett vontat­ni. A váci ághoz főleg a nagyobb hajók távolsági kereskedel­me, a szentendrei ághoz a szigeti falvak Pestre irányuló áruszállítása kapcsolódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom