Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

zának. Akadt, aki az egész évi termény mennyiségére jósolt belőle; "A meggybe lesz minden." A nyárfa hiedelme az emberi életre vonatkozik; "Ha a kapu előtt nyárfa van, elvihet valakit." "A nyárfa elviszi a gazdát." A régi időkben a nyárfa alatt végrendelkeztek. Kerti vetemények A kertek ápolását gyümölcsoltókor kezdik. Némelyek szerint virágvasárnap. Vetemenyezés

nek nevezik a zöldség vetését, ültetését. A burgonya vetésének napja a Sándor és a József nap. A bab vetési időpontja József nap után van. A babot a gyógyászatban tüdőbajra és viszketegség elleni rontásra használják. A dinnyét a századik napon vetették, "az vót a legbiztosabb dinnye." "Augusztus 20-ig volt ehető a dinnye, akkor Lőrinc bele f..ott." A fokhagymát asztma, guga, reuma ellen alkalmazták, azonkivül a boszorkány elleni védelemben van igen jelentős szerepe. Paradicsomot tettek a törésre. Petrezselymet használtak gyomordaganat ellen. A káposztát márciusban vetik. Lábfágyás esetén alkalmazzák. Lencse volt a viszketegség rontásának egyik alapanyaga. A mákot februárban, vagy márciusban kell vetni és szótlanul,"hogy meg ne férgesedjék" és jól teremjen. A sáfrányt a csecsbimbórepedés gyógyításánál alkalmazták. Sárgarépát alkalmaztak a vérszegénységre, kelésre, sárgaságra. Vereshagymával gyógyították a fülfájást, a törést.