Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 8. évfolyam, 2-4. szám (Budapest, 1963)

TÖRTÉNETI ADATOK - Bodgál F.: Kenyérsütéssel kapcsolatos adatok egy 1785-ös miskolci Periratban

Takács Mihályné által eresztette Szemán Jánosnénak; maga Ta kács Mihály adott hozzá egy eszkábát; mellyet Szemán Jánosné a fiáTal Jánossal veretett fal a tekenó fenekére kÍTelrül, a melly most is rajta vagyon; valamint az eszkábának két társai is Takács Mihálynál meg találtathatnak

;" ezeken kivül a közepe táján egy pecsét található mely a belé tett asszu szólótól lett. "Annakutánna ki menvén a tanú a Piaczra kenyérrel

, hallotta azt, hogy Szemán Jánosné kérte Kacz Istvánnétul a tekenőt", és ezen vitáztak, Takács Mihályné mondta: "Saját tekenőm bizony nékem tsak hozd ki, és mutasd meg: Í3mét Rácz Istvánná: mutattam már három czigánynak; de a negyediknek nem mutatom, Pontziustól Pilátusra nem hordozom..." Szepesy Mária krasznahorkai Tóth János miskolci lakos felesége 48 éves vallja, hogy a kérdéses tekenőt jól ismeri, már hat, vagy több esztendeje is, hogy a Takács Mihálynéé volt, azonkívül "majd minden nap forog a kezén, mivel már négy esztendő- tül fogva lakik az ifjú Szemán János házában annakelótte pedig rostálgatni járogatott oda.

" Zsóry Mária 25 éves miskolci lakos Pap András felesége vallja: "Ez előtt két héttel s egynehány napokkal a tann kenyeret árulván a piaczon, és Rácz Istvánnával által ellenben ülvén", hallotta hogy Szemán Jánosnéval perlekedtek. Szemán Jánosné a tanácsnak panaszolja, hogy 1785 február utolsó napján a tekenőben a piacon kenyeret árult és a kenyere elkelvén haza ment a tekenőjét azonban ott hagyta reggeli harangozás tájba, délután pedig a lányát küldte érte, de az nem találta, igy ismét ő ment érte és kérdezte az ott áruló aszszonyoktul, hogy ki vitte vóna el. Az egyik kislányka megmutatta és elvezette, ki is azt mondta, hogy uj év után két héttel veszett el a tekenője. A tanúkihallgatás részletes, azonban az ítélet hiányzik. Miskolci lllami Levéltár Spec. UH. Nró. 326. Közli: Bodgál Ferenc