Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

jobban látszanak. A vontató fenekén azonban rendszerint már nehezebb megtalálni a csirkéket, mert a feladás hullója is rákerül. Ezért a fenékből feladott gaz jobban szétrázódik. Az első világháború előtt, amikor a pusztán is géppel csépeltek, de a gabonát még vontatóba rakták, a szérűn távolabb álló vontatókat seggöncsúszva vontatták a cséplőszekrény mellé. A vontató fenekét kötéllel vagy lánccal körülkötötték. A kötél vagy a lánc felett egy kisrudat dugtak a vontató alá. A rúd kiálló végére egy ember állt. Azután a fogatot előre vezették. Ma a vontatókat a következő módokon viszik közelebb. Ha nagy a vontató, akkor két kisrúddal kétfelé szakajtyák. A vontató derekát a két asztagos, vagy a két rudashordó szúrja át. A leszakított részt a cséplőszekrény mellé teszik. Azután a vontató feneke alá szúrnak, s azt is odaviszik. Ha a vontatót a rudashordók viszik, akkor az asztagosok folyamatosan adogatják felfelé. A kisebb vontatónak alászúrnak s húzzák, vagy tolják a cséplőszekrény felé. Ha húzni akarják, akkor arról szúrják át, amerre húzni fogják. Az asztagosok a rudasfát megemelik, s a vontatót seggöncsúszva húzzák. Ugyanakkor két-három segítség beleakasztja a villáját hátul a vontató derekába s tolják. Ha pedig tolni akarják, akkor ellenkező irányban szúrnak alá. Ekkor a villások vannak elöl, s azok mennek hátrafelé. A villájukkal emelik és húzzák a vontatót. Ha az asztagosoknak a rudashordók is segítenek feladogatni, akkor a távolabb álló vontatókból is úgy adogatják fel à gazt. Beleőltenek a vontatóba. A fejük fölé lendítik, s úgy viszik a cséplőszekrényhez. Ha elegendő iga és kézierő áll a gazda rendelkezésére, akkor nem húzatnak be előre. A vontatás a csépléssel egyidőben történik. Ez a leggazdaságosabb eljárás. Ha a vontatás közelről történik, akkor legalább két iga, ha távolabbról, akkor három kell. Rendszerint a kisebb emberek is így szoktak gépelni. Összefognak. Az előre behúzatásnak hátránya, hogy a kézi erővel való húzás-tolás időveszteség. Eső után a vontatók nehezen száradnak, mert egymás alá vezetik a vizet. Amikor a vontatókat feladogatták, a szétszórt, szétzilált gaz vastagát villára szedegetik és feladják. Azután a két asztagos egymás mellett haladva maguk előtt tolják a villájukat, hogy még a földön heverő gabonaszálakat összegyűjtsék. Amikor jól összegyűlik a gaz, még szorosabban haladnak egymás mellett, és nekilendülve tolják a vastagát a cséplőszekrény mellé. Azután feladogatják azt is. A még elmaradt szálakat rendszerint a gazda nagygcrcblyével gyűjti össze. Körbe-körbe halad a gereblyéléssel. A kaparékot is feladogatják. Ahol a gazt feladogatták, ott sok kalászt és szemet kitapostak belőle. Ennek a vastagát kisgereblyével, az apraját söprűvel feltakarítják, kasba szedik és a dobba öntik. A dob szájától a kazalrakásig a cséplés teljesen megegyezik a kévés gabona cséplésével. A kévés gabonát a munkások jobban szeretik csépelni, mint a vontatót, mert a kévés gabona munkája könnyebb és haladósabb. A vontatót 1 százalékkal többért csépelik. Manapság már nagyon kevés ember van, aki ért a vontatóból való csépléshez.