Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

A GABONA TERMESZTÉSE A pusztán a gabona termesztésének van a legnagyobb jelentősége. Ma már itt is a fejlett agrotechnikai eljárásokat alkalmazzák. Itt is rávágják a gazt. A rávágott gabonát kévékbe kötik, és körösztökbe rakják. Azonban száraz esztendőkben a sziken, kiváltképpen az árpa szalmája olyan rövid, hogy nem is lehet bekötni, s ezért kényszerűségből a régi módon takarítytyák le. Ilyenkor a gabonát levágják, vontatókba rakják, s géppel csépölik, az árpát ritkán lóval nyomtattyák. Azonban különösen a Rosszpusztán egyesek akkor is levágják az árpát, ha nagy a szalmája. A gazt kötetlenül vontatókba rakják. Néhányan pedig a rávágott búzát kévékbe kötik és kévésvontatókba rakják. De a szárazságon kívül még az alábbiak is szerepet játszottak abban, hogy a racionális gabonatermelési módok lassabban terjedtek el a Rosszpusztán, mint a környékén. A puszta az anyavárostól távol feküdt. Míg a Ficsér-dűlőt ki nem kövezték, az ősz beköszönésétől tavaszig alig lehetett megközelíteni. Amikor a cséplőgépek országszerte kezdtek elszaporodni, a pusztára még hosszabb ideig nem hatoltak be. A gazdák — különösen eleinte — nem szívesen látták a tüzes masinát, mert a szalma mindig nagyon szűkösen volt. A gépek pedig szívesen csépeltek a pusztán, mert korában ért a gabona, mint a környéken, s a kevesebb szalma több búzát adott, mint máshol. Ez a magyarázata annak, hogy míg a környéken már az 1890-es évektől kezdve a búzát cséplőgéppel csépelték, addig a pusztán az 1900-as évekig lóval nyomtatták. Mivel a cséplőgéppel való cséplés racionálisabb, mint a nyomtatás, azért a cséplőgépek lassan a pusztán is elszaporodtak. Árpát, zabot az 1920-as évekig általában még úgy nyomtatták el. Ezután már csak szórványosan nyomtattak. Sokan azonban — míg a gép hozzájuk nem ért — egy-egy ágyás árpát, búzát nyomtattak. Egyesek 1941-ben — a vizes esztendőben — sőt 1959-ben, 1960-ban is nyomtattak még árpát. A takarmányborsót és a kölest sokan lóval nyomtatják el. Orosházán búzát az 1890-es s az árpát az 1900-as évekig nyomtatták. Pusztaföldváron búzát, árpát 1897-ben nyomtattak utoljára. Békéssámsonban a gabonát 1910-ig nyomtatták. A faluban hamarabb elhagyták, mint a kültelken.