Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Kender

egész táblán, sűrűn egymás mellett haladra úgy, hogy kezükkel egymást érhessék, ne maradhasson el kender köztük. Kenderáztató gödröt legtöbben a Hányi írben ásnak, mely a Kenderföldek alatt folyik el. 1 rirágos kendert nyomban áztatják, a magvasából előbb otthon kicsépelik a kendermagot. Csépléshez a kenderkérékot előbb "befüllesztik". 1 füllesztés ngy történik, hogy a kerék szárait legyezőszertten szétterítik egymás felett, fejüket azonban egymásra rakják, "had fűljön össze". A fejek fölé ezután nagy kosarat, rossz zsákot vagy más vastag ruhát borítanak. így heti füllesztés után csépelik ki a magot kis asztalhoz,ragy a faragószékre támasztott ajtóhoz ütögetve. A magvas kendert csak ezután áztatják. A megáztatott s k mosott kévéket (a virágosat is) a kertbe szállítják, ott állítgatják fel száradni s ott végzik el az asszonyok a feldolgozás sok szeméttel járó munkáját. Sokszor előfordul, hogy mire a magvas kender hazakerül az áztatásből, esősre fordul az időjárás, nem szárad már ki a napon s az asszonyok kénytelenek a háznál "kemencébül tilolni": egy éjjelen át langyos kemencében szárítani a kerékét s csak utána tilolni. A megtilolt kendert a II. világháborúig a helyi malomban működő "bakó" alatt törték meg, utóbb Bessenyőtelken,legújabban pedig Feldebrőn. Törés után gerebenezik s négyféle minőségre bontják szét:fejére, koccsára, szöszére és csöpüjére. Más községekből, amilyen Felsőtárkány, Bebrő, Dománd, Borsodszemere, Sgerlörő, igerfarmos töretlenül hozták az átányi asszonyok a kendert. Sáfrányt, paprikát, aszalt gyümölcsöt és tányérolajat rittek cserébe érte. "Ezek jő bfljti ételek, a katolikusok ugrottak érte" mondják. A cserélt kendert még a hazautban megtörték Bessenyőtelken s ugy gerebenezték el, mint a maguk termését. A kender haszna egyaránt szolgálja a háztartást és a gazdaságot, akár megszőre-fónra,mint rássonféle, akár pedig "eresztve", "kötve", "rerre", mint kötél- és madzagféle. A rirágos kender erősebb és szebb rostjait fordítják általában a háztartás vászonnemüire, míg a magvas kender rostjaiból a gazdaság vásznai s kötelei készülnek. Ez az elválasztás, természetszerűen a valóságban nincsen mindig meg, mert egyes, bár kivételes esetekben rirágos kender rostjaiból is készülhetnek kötélfélék. Virágos kender rostjaiból szörik a lepedőket,a párna- és szalmatakarókat, a törülköző- és szakajtókendőket,a rétesabroszokat s gyak-