Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Zöldség- és főzelékfélék, hüvelyesek, fűszernövények

HC bekerítve. Itt nevelik magról a dughagymát, egyesek a káposzta, karalábé, kel és a saláta palántát is. A ház körül neveigetik a aásodik esztendőben azokat a káposztákat, hagymákat, répákat is, melyekről ma~ got akarnak szedni, "annak szem előtt kell lenni, ha szükséges, karczzok". Bégen is, jelenleg is szokásos, hogy a kertek között egy-egy darabot 'jakkal bevetnek, egyik-másik gazda háromszáz négyszögölet is ráfordít. A mákot korán kell vetni, lehetőleg már februárban. Az apró nemeket homokkal elkeverve pergetik sorba, ágy, mint a cukorrépát.ügy egyelik is »int a répát, kapircs segítségével vagy kézzel. Négy-ötször kapálják, kisebb női kapával, kerti kapával, utoljára "borozdaszerüen felhúzzák (a földet),hogy a szél ki ne dütse", vagyis kétoldalról feltöltögetik a sorokat érés alá. Legtöbben kijárnak a mákhoz virágzás idején is és leszedik a kinyílott virágokat, "különben a gubójába jobban beleszúr a bogár". Amikor a mák gubó ja megsárgult, megérett, késsel leszedik zsákba. A háziiál is késsel vágják fel a fejeket és tálba vagy szakajtóba töltik a mákot. A mákot kézirostán szeleléssel tisztítják, még inkább azonban mosással. A mosott mákot hamvasruhán szárítják a napon. A mák szárát külön "húzzák fel", kötik nagy kévébe s hordják be az udvarra tüzrevalőnak. A mák otthoni fogyasztásra is szolgál, a feleslegből jut piaci árusításra is. Minden munkáját asszonyok végzik,hasonlóan a többi kerti veteményhez. A bab elsősorban a kukorica köztes veteménye. Jóval később ültetik, mint a kukoricát, mert igen kényes a fagyra. "Mikor bukál a kukorica, aár látjuk a sorát,akkor tesszük le... így is gyakran el szokta vinni Orbán a babot, nagyon genge portéka, nem kell neki fágyás, csak egy híves hajnal." A bab a kukoricival kapálódik,a asszonyok szedik meg, abogy érik. Az érett, kiterítve megszárított babot először cséppel verik, utána sulyokkal, bottal csépelik, majd kosarakba töltögetve szelelik. Legtöbb munkáját az asszonyok végzik s többnyire aszszonyok határoznak a család szükségletén felül eső felesleg sorsáról is. Kakas Józsefek például évente 30-40 kiló babot szoktak eladni s rendszeresen annak árából veszik meg tavasszal a szőlő permetezéséhez szükséges kékkövet. A két világháború között már kötöttek szerződéseket szántóföldi babteraesztésre. "Olyan is vőt atr irő* bab, de kevés, leginkább