Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz
ger . a Sulymostó . Gorges , Kotó és a többi vizenyős terület ma már jó búzát terem. A megcsappant állatállomány is "fogyó legelőkön" él, a dúsfttvU körér legelőket is eke járja. (Imi maradt belőlük, azon nyáron át csak tengődnek az állatok.) A főtermény ma is a busa, de emellett megjelent a rozs is. Az aratás kaszával történik. A kaszával való aratás kb. 50-60 éve kezdődött el Lónyán. Az Erdőköz felől jött be. Az uradalmakban vezették be először. A Lányához tartozó Gsarondahát és Bogolyszállás tanyákon használták először. Aki kepére (részes aratásra) járt ide, annak meg kellett tanulnia kaszával aratni. A kasza az uradalmakban teljesen kiszorította a sarlót. A gazdák ekkor még kizárólag sarlóval arattak.A kasza nehezen, lassan terjedt el a faluban. Gazdaember be nem vitte volna a búzájába. Ideg nkedtek tőle. Azt mondták, hogy összezilálja a szálakat, elhagyogatja a kalászokat, nagy lendületével kipergeti a szemet a kalászból* Gereblyélni és tallózni kell utána. Markot kell szedni, törik a szár a sok fogdosással. Tannak, akik még 40 éve is sarlóval arattak. Sok vélemény alakult ki pro és kontra. Előnye volt a sarlóval való aratásnak, hogy nem vágták a búzát nagy lendülettel, hanem óvatosan,gondosan. Ez fontos volt akkor, mikor a búzát a pergésig hagyták érni. Ezért előfordult, hogy egy alkalommal 60 kereszt sarlóval aratott buza adott 25 köböl (kb.6 q) szemet csépléskor,120 kereszt kaszával aratva pedig csak 15 köböl szemet.Tehát igen nagy volt a szemveszteség,de ennek nem a kasza,hanem a késői aratás volt az oka.(A késői aratás magyarázata az lehet,hogy a sok víztől körülfogott földeken párás, nedves lehetett a buza s ha korábban vágták, talán penészedett a keresztben, otthon, egy csomóban a kazalban s a hombárban. A sarlóval való aratás lassan ment, egy hónapig is eltartott* Tehát, az aratás vége felé már természetesen pergett a szem, a legnagyobb vigyázat mellett is. A kaszával való aratás gyorsabb munka (nagyobb felülettel vág és a marokszedést,kévekötést nem a kaszás végzi.) Itt nem érhet el annyira a búza. Egy rendes kaszás elég saru és le nem dttlt búzából 25-30 keresztet vág le egy nap. Átlagosan egy hold földet szoktak számítani egy napra. A napi teljesítmény a búza sűrűségétől és állásától függ. Van olyan sűrű búza,hogy 35 kereszt is van egy holdon, esetleg 40. A ritkább búza aratása gyorsabban halad. Az egyenesen álló búzáé is. A szél által ledöntött búzát lassan és nagy fáradsággal tud-
