Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán 1.

tik, a virágzás idején, vetés után 11-12 hétre. A futókát nyiivéskor lehúzzák. Áztatás előtt nem száritják. Magkendert külön.vetnek. A cséplés otthon történik, inkább nők végzik, de néha férfi is. Ponyvára vagy lepedőre csépelik a magot, babcséppel vagy csépelófával /bot/. A magkender szárát, ha vékonyabb, feldolgozzák szösznek, kötelet vernek belőle; ha vastag, megfütik. Mándokon a virágost 10-12 hétre nvüvik.Beléáll asszony, férfi, a gvermekek is, 8-10 éves kortól,mikor már erősebbek és értelmesebbek. - A szélén egy darabon kinyüvik a virágossal egvütt a magvast is, hogv legyen fel.járat , ne kelljen ügyelni, hogy össze ne törjék a kendert. ­A kinyütt virágos markot egy szállal "összeakasztik", kidobják. A vé­gén összepászétik . - Vannak, akik kiszárasztják a mezőn áztatás előtt, mert ugy erősebb a szösze, de éppen azért több ázás is kell neki. Leg­többen egyenesen áztatják nyüvés után. A magvast ugyanúgy száritják a mezőn, mint Lónyán. Bottal csé­pelik. A magot zsákban szellős helyre: a padra teszik. Az ott tartott mag két év múlva is csiraképes, de amit o házban tartanak, az nem. - A magvast vagy eláztatják ősszel, vagy elraktározzák a kert-ben fa közé, cölöpökre - itt nem bántja az egér, - vagy csűr gerendájára, ólpadra, ház padlására. A len nyüvési idejét a mag határozza meg. Akkor nyühető, ha a magja beérett. Ezt onnan lehet megtudni, hogy bugóui /magtokjai/ sár ­gásbarnák és szárazak. Ez júliusban következik be, - Hamarább nem sza­bad nyüni, mert az éretlen mag nem kél ki, ha pedig halogatják a nyü­vést, a nyilő tokból kipereg a száraz, érett mag. A len nyüvéaét csak nők végzik; nem nehéz kihúzni, nincs mé­lyen a gyökere. Aki maga nem foglalkozik a lennel,az mással nyüveti ki, részi­be. Ez esetben többnyire a nyüvés utáni munkákat:az áztatást és vágást is a munkavállaló asszonyok végzik, a három munka után szöszben kapják a részt.Aki lent vállal nyüvésre stb.-re, az lent fog. Ha a len rövid, nem fogják fel, vagy nem szivesen, mert bajos dolgozni vele, alig ma­rad szösz belőle. Régebben felébe fogtak egy-egy da^ab lent az uraságéból az «sz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom