Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

keverik, hogy az ne bántsa a vetést /u. ott, 1925, 57./ vagy csak egyszerűen a vetőmag közé keverik tavasszal a maradékot /u. ott, 64./. A szorbok az étkezéskor lehulló borsőszemeket keverik a vetőmag közé /E. Schneeveiss, 1953, 104./. A fehéroroszok Háromkirályok előestéjén helyeznek magoskosarat a hátsó sarokba - ennek tartalmát keverik tavasszal a vetőmag közé /G. Ránk, 1949, 74./. A keleti szlávok már emiitett karácsonyi kévéjét újévkor cséplik ki /a magot ekkor szétszórják a szobában termékenységvarázsló szövegek kíséretében/, majd a magot tavasszal a vetőmag közé keverik /p. Haase, 1939, 115./, vagy csak egyszerűen rozsmagokat szórnak szét újévkor a padlón és azt őrzik vetésig /G\ ott, 217/. A kárpátukránok és galiciai ukránok karácsony harmadnapján csépelik ki a kévét - a magot szintén a vetőmag közé keverik /E. Schneeweiss, 1953, 102-103./. A finneknél és észteknél is megvan a karácsonyi kéve, melyet Ny-Észtország néhány helyén az aratástól őriznek, karácsonyeste pedig az asztalhoz állitják, etetik, itatják, majd a következő rozsaratáskor az állatokkal etetik meg /G. Ránk, 1949, 67./. 151. Ilyen speciális kenyér az oroszok friss gabonából sütött, tavaszig őrzött kenyere, melyet vetéskor a vetőkosárba tesznek. Gyakran különböző gabonafajtákból sütnek kenyeret, melyet a hátsó sarokban őriznek /G. Rank, 1949 , 71./.Hasonló jellegű a Stájerországban, Kar int iában általános, jellegzetes diszitésü Quatember

, vagy Schlűsselbrot /gyümölcsös tésztából, vagy egyszerűen fehérlisztből/, melyet szántáskor osztanak szét és fogyasztanak el /E» Burgstaller, 1957, 42-43./, valamint a Bajorországban aratásig őrzött fonottkalács /lí. Höfler, 1905, 41./. A németek a karácsonyi asztalon érintetlenül tartott kenyeret őrzik aratásig.A német nyelvterületen sok változatban ismert a szokás. Pl. az is előfordul, hogy disznóiormáju kalácsot őriznek, melyet