NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
szálláshelyét szintén egy helynév árulja el, egy még nagyobb szigeten, mint a Csepel-sziget: a Csallóközben. A tany melletti Korzan viznév, melyet egy 1268-i oklevél emlit, bizonyára azt a helyet jelöli, ahol Kurszán ménesét tartotta. A közeli Szakállas faluban még 1285-ben is laktak királyi lovászok. Mivel a bajorok 900-ban az Enns folyóig húzódtak vissza, feltehető, hogy Kurszán a Duna mentén feljebb is hatolt, elérve a bécsi medence szélét. Valószinüleg nyaraló helyén következeit be, hogy 904-ben a bajorok egy lakomán orvul megölték. Kurszán halálával Árpád az egyeduralmat magához ragadta és kiterjesztette fennhatóságát a kende területére; Kurszán vára és Dunamenti partvonala Árpád birtokába került. Árpád uj nyári szálláshelyét szintén a Csallóközben jelölte ki. Ennek emlékét őrizte a törzsi helynevektől körülvett Árpád, másnéven Árpád soka falu, mely Győr megye csallóközi részén feküdt. Téli szálláshelye továbbra is nyilván a kedvező éghajlatú Pécs maradt, Óbudát pedig őszi és nyári vonulásakor, tehát évente kétszer ejthette útba, mint a kánok Karakorumot. (Ld. 2.kép.) Árpád fiai, unokái és dédunokái öröklött családi szálláshelyeit vizsgálva kiderül, hogy ezek egy-egy kisebb folyóviz mellett helyezkednek el, és egy-két szerencsés esetben megmaradt mind a felső, nyári, mind az alsó, téli udvarhely emléke helynévben. Mindkét udvarhely nevének fennmaradása azért nem várható minden esetben, mert az elhalt fejedelmek és hercegek átörökítették udvarhelyeiket első feleségükre, ill. fiukra és ha az utódok nem választottak uj udvarhelyet maguknak és továbbra is a felmenő nevét viselő udvarhelyen laktak, mint pl. Levente Taksonyban, akkor az előd nevével jelölték az utód szállását, de esetleg az utód neve ki is szoríthatta az előd nevét. Ha hozzávesszük, hogy a helynévanyag 1000 év óta folytonosan cserélődik és bizonyos esetekben nem személynévvel, hanem földrajzi köznévvel (pl. Aranyán, Várad, Fehérvár) jelöltek udvarhelyeket, tisztán állnak a rekonstrukció korlátai. Mint az alábbiakból kiderül, a téli udvarhely többnyire egy földvárnál, révhelynél vagy fontos útvonal metszésnél található, mig a nyári egy folyó forrásvidékén, a verőfényes oldalon, ahol a völgy valamelyest kiszélesedik. Az ilyen módon elhelyezkedő helynév udvarhely voltát is bizonyítja, ha az apáé, fiúé vagy unokáé ugyanazon a folyóvidéken, egyazon vármegye területén helyezkedik el. Amig az Árpád-házi hercegek udvarhelyeinek első csoportját a Duna észak-déli szakaszának mellékvizeinél, tehát Árpád eredetibb vonulóhelyének környékén találjuk, addig másik csoportja részben olyan területeken tűnik fel, amelyek a XI. században a dukátushoz tartoztak, részben utólag birtokba vett területeken. A megbízható családfa szerinti legidősebb fiu, Tarhos nevét az Árpád baranyai szállás területével északra szomszédos Tolna megye területén két helynévben találjuk meg: a Duna partján Fadd határában volt Tarhacsia (1436: Tarhachya) puszta. Tarhos itteni téli udvarhelye Tolna vár szomszédságában létesült. Közelében délre torkollik a több megye vizeit összegyűjtő Sárvíz. Ha e viz mellett a jobbparton a középkori Tolna megyében eredő mellékvizéhez, a Kapósba folyó Baranya csatornához felvándorlunk, ott találjuk Tarrós falut (1475: Tarros). Tarhos tolnai szállásterületét igazolja az a régóta ismert tény, hogy e megyében fiának, Tevelnek és unokájának, Tormásnak is fennmaradt emléke helynévben. Tevel falu (1397: Tewel) Szekszárdtól nyugatra, a Sárviz baloldali mellékvölgyében fekszik, de a Sárviz középső szakaszánál feküdt a középkorban Te ve 1 (1193: Tevel) Tewel, 11 93 előtt királynéi birtok. Világosabban rajzolódnak ki Tevel fiának, a Bizáncban járt Tormás hercegnek a szálláshelyei. A két tolnai Tormás falu földrajzilag megfelel Tarhos nyári és téli szállásának; az egyik Tarrós fölött egy kiszélesedő mellékvölgy verőfényes oldalán található, a másik a Kapós-Sárviz kölesdi réve mellett fekszik (1474: Thor ma s) és bizonyára téli szállás volt. Fájsz fejedelemsége idejére tehető, hogy Tormás herceg Baranyában, a Báni hegyek napsütéses déli lejtőjén is szálláshelyet szerzett magának (1330: Turmas) s ezidőtájt uralmi területe Tolna és Baranya területére terjedhetett. (L. 3.kép.) Tolna megyében Tormás hercegtől Vak Béláig több mint kétszáz éven át kimutatható, hogy uradalmai a trónörökös herceget illették. 77
