NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 27 met, amelyhez hasonlót különösen a német és cseh korabeli szakirodalom emlit sokszor. Ezt a sáncot az Orsz. Rég. és Embertani Társulat augusztus 11-én kirándulás keretében meglátogatta, jelen voltak többek között Pulszky Feren c, Majláth Bél a, Wosinsky Mó r, Nagy Géz a és Könyöki Józse f is. Ezúttal ásatást is rendeztek, kora és rendeltetése felett vita is keletkezett, amiről azonban nem történt feljegyzés. Ugyanigy nem tudjuk milyen eredménnyel járt Petricskó Jen ő, besztercebányai kémiai tanárnak , 202 a vizsgalata, amit az innen elhozott salakokon vegzett A másik két felvidéki ismertetést Mihalik Józse f irta. Egyikben Liptómegye eddig ismert gazdag telep-sorát gazdagította négy uj erődit203 ménnyel, egy továbbiról pedig ujabb részleteket közöl , a másikban viszont az eddig teljesen elhanyagolt Ugocsamegyéből ismertet őskori telepeket, körtük öt földvárat, egyikben kősáncot emlit. A nagyszőllősivel kapcsolatban a leletek alapján megállapítja, hogy az őskori erőditménye, , 204 ket a középkorban is gyakran felhasz álják A soproni Várhelyről Bella Lajo s most közölt részletes leírást és jó térképet, sajnos utóbbiról az EK-i alsóvár lemaradt, mert a süíü erdő miatt áttekinthetetlen volt. Mindenre kiterjedő alapossággal irja le a sáncokat. A sirhalmok mind hallstattkoriak, de a sáncon belüli putrik felső rétegeiben sok keltakori is volt. Ezért a sánc építésének idejét a halls 205 stattkor végére, vagy még inkább a La Téne kor elejére teszi Még egy sopronmegyei földvárról olvashatunk, Lövőről, Moh i , Adol f lövői származású sopronmegyei plébános tollából. Pár évvel ezelőtt szántottak szét egy kisméretű földvárat, ezt irja le a szerző. A megfigyelésekben Bella Lajos is résztvett. A lövőin kivül analógiaként még három sopronmegyei földvárat ismertet röviden. Rendeltetésüket illetően 206 inkább a kultikust hajlandó elfogadni A Csörszárkokkal Nagy Géz a foglalkozott, azonban nem régészeti, I hanem nyelvészeti alapon és az Erdélyben használatos "homárka" elnevezést török eredetűnek tartja, amit azonban már a szlávok is az elődjeiktói vettek 207 át . Ezévben bukkan még fel elsőizben a sok vitára alkalmat adó óbudai Etelvár (Eczilburg) is, melyet Gömöri Havasüándor a Mátyás hegyre helyez, , 208 eredetileg romai castrum lett volna, majd Attila is felhasznalta Wosinr;!gy Mó r a lergyieli ásatásai alapján a telep védelmének kro-
