BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A berettyó és a körösmenti Ördögárok
- 96 * \ megváltoztathat, de a főközlekedési irányok törvényszerűségeit csak kihangsúlyozhatja. A Kis Római sáncra vonatkozólag nem rendelkezünk Marsiliéhez hasonló pontos mérési adatokkal, de strukturája is más. fenntartása is sokkal rosszabb lévén részletesebb fejtegetésekbe bocsátkozni egyelőre nem látszik eredménythozónak. A két bácskai sánc egymáshoz való viszonya, mint minden egymással szembeforduló, elhatároló, terelő, védő mü. az emiitett főközlekedési irányok érdekellentéteket és érdekközösségeket vezető erejét jelzi, azoknak súlyát, irányát ugyanazon értékkel, de ellenkező előjellel adva meg. A közlekedési főirányok részleteikben igen. de fő vonalaikban az ember sorsa formálódása során a Kárpátmedencében alig változtak, és igy az egyes társadalmi jelenségek vizsgálata során sem mint okok. sem mint okozatok figyelmen kivül nem hagyhatók. A Berettyó és a Körösment i ördögá rkok. Az alföldi sáncok felsorolása során meg kell említenem Rómer adatai közül a VI. vonalat, / Comte Rendu 72. o.l mely a Baja-Kőrösladány-i nevet viseli. Ennek iránya Báth Monostor-Baja. majd onnan tovább északkelet felé Jankovác-halasi határon át B 1 ' s-P szta Ferenc szállás-Kisszállás, majd a Tiszán át Szelevény-Puszta Szt. István. Öcsöd-Póhalom felé és végül Szeghalomig terjedőnek van kijelölve. Forrásául Horváth Péter a Jászokról szóló ismert könyvéhez csatolt térképet nevezi meg. melyet Bedekovich Lőrinc készített 1782-ben /ACVrata-DeL Ineatlo Iaslglae et VtrIVsqVe CVManT . Opera Laurent» Bedekovich geome trae.l A térkép a Róme r által kijelölt és fentebb leirt pontokon át jelez egy sáncvonalat, melynek felírása annak elején és végén «Ördögárok*. Horváth Péter ismertetése után a következő mondatot fűzi: «Idem fossatum etiam in minori Cumania versus Danubium ostentat sua vestigia, prae cipue in praedio Bodoglár, vidéturque unum ex 9 rhingis Avarum efformesse.* Ezek szerint, mivel Horváth más forrást nem nevez meg. Tomka-Szászky tekintendő a kiindulási pontnak, mert a 9 avar gyűrűnek a Kárpátmedencében való mikénti elhelyezésének elmélete tőle származik. I Hunia Abarica per Pannoniam atque Daeiam. P sonii 1751 studio Joannis Tmka Szászky. Compte Rendu 47. o.l M-g kell azonban jegyezni, hogy Tomka-Sászky térképe a kilenc avar gyürüt meghatározott földrajzi ponton, kapukkal és vártorony vagy sarokbástyákkal ellátott négyszögű jelzésekkel rajzolta me g. és nem messze elnyúló sáncvonalakat ábrázolt. Feltehető azonban, hogy létezett még egy Bedekovich-féle térkép is. mert Horváth még azt is irja emiitett munkájában: «Tans Tibiscum quoque fossati hujus vestigia usq-e Marmatiam. ut Geome tra Laurentius
