Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Római kor

önmagukban - a korábbi föltevéssel ellentétben - nem bizonyíthatják a középső császárkori erőd létét a Bottyán-sáncon. A III. számú fossa, amely a legészakibb a három közül, feltárása is módosítja a korábbi feltételezésemet. Miután itt is sikerült egy mintegy 2 m szélességű metszetet kialakítani, kitűnt, hogy noha az árok valóban a legkorábbi időszakra, az I. sz. végére és a II. sz. elejére tehető a belőle ismételten kikerülő terra s ig illata- és egyéb importált kerámiaanyag alapján, az a fölső rétegében megfigyelhető vastag hamus réteg, amelyet mór 1989ben is meg lehetett figyelni, egyúttal korábbi római rétegeket is lezár, amelyek (15. számú gödör) vízszintes rétegződésben a II. és III. számú fossa között volt megfigyelhető. A gödör alja csaknem olyan móaly, mint az ároké. A gödör vagy gödörlakós kora a festett piros kerámia és más leletek alapján az I. sz. végére és a II. sz. elejére tehető. A betöltés fölső rétegeiben előforduló malomkő-darab és freskótöredékek egy későbbi épület elplanírozásából származnak. Hasonló leletek kerültek elő az 1969-ben feltárt épületmaradványok mellett is, koruk a II. sz. derekára tehető. A sajnos csak kis területen végzett ásatásból így nem tárul elő teljesen vilgos kép. Az biztos, hogy a domb É-i lejtőjén a későrómai erőd építésekor - talán korábban is -, majd pedig a Vak Bottyán-féle sáncépítéskor jelentős mértékben átalakult a felszín. A feltárt objektumok és leletek arra utalnak, hogy itt az Hl. sz-ban település volt, a korai leleteket tartalmazó, V keresztmetszerű árok alapján nem zárható ki egy korai katonai tábor léte sem. A későrómai erőd egyik É-i kaputornya földmunkálatok során került elő. Egy kisebb szelvénnyel tisztóztuk helyzetét és szerkezetét. Előkerült a torony Ny-i oldalán a kő- és téglatörmelékkel burkolt út, a torony fala mellett a kapuforgó kőlapja, amelyet egy korábbi sírkőből faragtak. A 309x435 cm nagyságú kaputorony falainak vastagsága 80-90 cm volt. A K-i oldalán az intenzív kutatás ellenére sem találtuk meg az erődfal becsatlakozását. Az ásatáson részt vett Kiss Magdolna, Csizmadia Gábor régészek, valamint a JPTE régészeti specializóciójót végző hallgatói. Visy Zsolt 55/1. Pécs, Jókai u. 11. - Teréz u. 11-13. (Baranya m.) (XXIV). Három telket érintő új beépítést megelőzően leletmentő feltárást végeztünk. Három városi épület többnyire összefüggő részleteit tártuk fel. Az I. számú épület fürdőblokkjót és a vele összefüggő csorgókutat in situ bemutatjuk. Kárpáti Gábor 55/2. Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 4-8. - Rákóczi u. 48. Tksz.: 18877/2, 18878, 18878, 18875/2, 18872/2. (Baranya m.) (XXIV). Az új Centrum Áruház és a Kereskedők Háza áruház, valamint a csatlakozó parkoló területén a következő objektumokat tártuk fel: egy nagyméretű, 5 apszisos közfürdő, egy út-szakasz 38