Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

in situ terület alakult ki. A rétegben 58, agancsból készült bányász szerszám és köztük néhány jellegzetes moustérien kőeszköz került elő. G. Csánk Vera 5/2. Budapest, XXI. (Csepel) Dunadűlő u-i leletmentés (III). Leletbejelentésre történt terepbejárást és anyaggyűjtést követően került sor a Csepel, Dunadűlő u-i leletmentésünkre. 1984 őszén a sziget soroksári Duna-ág felőli oldalán, a nagyjából ÉNy—DK-i irányú Dunadűlő utcában, a SzigetÚjfalu-Halásztelek utcák közti szakaszon gázcsőfektetési munkálatok kezdődtek. Leletmentésünk folyamán az árok oldalfalaiban gödrök, telepszintek, nagyobb égésfelületek, paticsok voltak megfigyelhetők, a speciális körülmények (az úttest és a járda, valamint a már lefektetett csövek) a rábontást nem tették lehetővé. A lehetőségek szerint a jelenségeket rajzban és fotóban dokumentáltuk. A nagymennyiségű állatcsont mellett több őskori kultúra kerámiaanyaga került elő: a legfiatalabb vonaldíszes zselizi kultúra, a badeni és a harangedényes Csepel-csoport edénytöredékei, meglehetősen gazdag kőeszköz anyag kíséretében. A neolitikus, rézkori és a kora bronzkori anyagon kívül egy kelta cserép is előfordult. Még a korábban talált emberi koponyatető-töredék további részei is előkerültek. Sírokat, temetkezést nem találtunk. Kerámia, kő és csontanyag került elő egyébként a gázcsőároknak a lakóházakhoz csatlakozó bekötéseiből is. A lelőhely fontosságát a feltárt gazdag anyagon kívül az is alátámasztja, hogy a Dunadűlő utca a Hollandi út közvetlen folytatása É felé, mely utóbbi ismert és publikált kora bronzkori lelőhely. Munkatársak: Debitzky Katalin — Tóth Judit. Schreiber Rózsa 6. Buják - Tarisznyapart, Kerekdomb (Nógrád m.) (XXVIII). Az 1982ben megkezdett ásatást folytattuk. A lelőhely a Bujákot Ecseggel összekötő földút mellett van, az É-D-i irányban húzódó Tarisznyapart É-i végében. A Kerekdombot a dombhát többi részétől széles, viszonylag mély — mint az ásatás során kiderült — természetes völgy választja el. Kb. a domb platójának felét vizsgáltuk meg, árkokkal és szelvényekkel. Összesen 14 db, főként mély, méhkas alakú gödröt sikerült feltárnunk, de voltak sekélyebb és szabálytalan alakú gödrök is. Semmilyen más telepjelenséget nem sikerült azonosítani. (A domb teteje erősen lepusztult, ha álltak is itt házak, minden nyomuk megsemmisült a talaj eróziója miatt.) Igen gazdag és sokrétű anyagot bontottunk ki, kb. 40 ép vagy kiegészíthető edényt: kisebb-nagyobb tároló edényeket. 7