Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

8/3. Csárdaszállás — Pikógát 2. (Békés m.) (II). A korábbi csárdaszállási lelőhelyeknél említett gát elhordásával korai rézkori, a tiszapolgári kultúrához tartozó ház romjai kerültek napvilágra. A megbolygatott objektumot a már elvégzett első szántás sajnos teljesen elpusztította, mindössze paticsokat és részben összeillő edényeket figyelhettünk meg. A ház omladékai alatt az alföldi vonaldíszes kerámiához tartozó gödörrendszer került elő, benne gazdag leletanyag, több új lelettípus volt. A leletmentésen részt vettek: Árkus Péter, Goldman György, Nikolin Edit. G. Szénászky Júlia 9. Csesztve - Stalák (Nógrád m.) (XXVIII). Évekkel ezelőtt, dohánypajták építését megelőző terepmunka során nagy mennyiségű régészeti lelet került felszínre a Madách-kúria mögötti tetőn. Hitelesítő ásatást végeztünk. Eredmények: 1. — egy késő neolit (lengyeli) ház szétszántott paticstörmelékei közül nagy mennyiségű pattintott kőeszközt, cserepeket és egy átfúrt kúpos bütykökkel díszített állat alakú edénykét emeltünk ki; 2. — hitelesítettük a tereprendezéskor megbolygatott bronzkori urnatemetőt; 3. — a környéken feltehetően volt (vagy van) paleolitikum is, mert a szórvány kőeszközök egy része neolitikumnál idősebb típus. Munkatárs: Tárnoki Judit. T. Dobosi Viola Csólyospálos — Felsőpálos, v. Budai tanya (Bács-Kiskún m.) Lásd 111. sz. 10. Dénesfa — Szikas dűlő (Győr-Sopron m.) (XXVII). Dénesfától DNy-ra a Répceszemere felé vezető út mellett, a Répce egykori árterületéből kiemelkedő dombokon Németh László helyi lakos pattintott és csiszolt kőeszközöket, őskori és Árpád-kori kerámiatördékeket és vassalakot gyűjtött. Az itteni vastermelés tág határok között a késő avar kor és a X. sz. közé helyezhető. Egyéb megfigyelések: 1. Őskori telepnyomok paticsos házfoltokkal, bronzkori kerámiatöredékekkel. Jelentős helyi kovaiparra utaló magkődarabok a szántásban. 9