Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 67 bronzkori temető /?/, szarmatakor! telep és koraárpádkoritemető található a területen. /Lm/ Garam Éva Felsőtárkány-Várheg

y /Heves m., egri j./. L. 9. o.-t. Gádoros-Petőfi TS

z/Béké3 m.

f orosházi j./ /XXV./. A községtől É-ra elterülő Nyúlási rét egy részének fel^ törése alkalmával a Szénási-ér egyik laponyagán III- IV , századi szarmatakori települést bolygattak meg. Kiszántottak itt 4 enbercsontvázat, de ezek a településnél későbbiek lehetnek. Ettől a lelőhelytől 1 1/2 km-re ÉK-re, a Szénási-ér D-i partján, ugyancsak 50-60 cm-es mélyszántás alkalmával Árpád-kori telepnyomokat is találtunk. A XI-XIII.százsdi ekevassal, kézi malomkődarabokkal, fazék- és cserépbográcstöredékekkel, valamint állatcsontokkal /ló,szarvasmarha, juh, kutya/ keltezett külső kemencék hanus foltjai szépen jelzik a hajdani falú helyét. Temploma - a felszinen heverő tégladarabok tanúsága szerint -a Rozgonyi féle tanya mögötti partos részen állott. írott emlék -tudomásunk szerint - nem őrizte meg a helység nevét. /Dn/ ifj.Olasz Ernő Gyékényes, Zákánytelep-Várhe

gy /Somogy m., csurzákányi^várral. * A ^^ te^tóe/Izon^tha^a Steiner és Káthé-telkek: meszeegödör ásása közben római épitmény nyomai. A lelőhely közvetlenül a Dráva mellett található, burgus nyomát sejteti./Ta/ Draveczky Balázs Gyula - Vá

r /Békés m./ /XII./. A várszinpad épitése során a várépület ÉK-i oldalán, az épület É-i sarka közelében 570 x 320 cm nagyságú, 235 cm mélységű szenny vizderitő gödröt ástak ki. A gödör ásásakor egy ÉNy- DK- i tájolású, valószínűleg a XYI-XVII. századra keltezhető