AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
ŐSKOR
- 12 rányitáeú osontvázae szarmata temetkezés is előkerült fibula, gyöngy és oreókarika leletekkel. Ugyanezen a területen, de a Községi Tanács homokbányájában a szarmatakori telep helyét is megállapítottuk. Hót homokba mélyedő gödröt bontottunk ki. A belőlük előkerült őrlőkő töredék, orsógomb és kerámikus anyag a települést a szarmata kor III. periódusába , az i.u. XT. ssv • ra keltezi. Olasz Ern ő. Budapest, XXI.. C Bepel-KJ.rályerdő. Hajós U.2. /35.IT./ Gyümölcsös ültetése során korabronzkori umatemető két sírja került elő, amelyekhez összesen 12 edény tartozott. A kis fü lesbögrék és tálkák részben egy nagyobb urnát vettek körüli-észben abban a kalcinált osontok és hamvak tetejére voltak helyezve. A sirok mellett köralakű tűzhely húzódott, amelyet 3 izben sároztak le. Az átégett lapok közét állatcsontok és kerámiatöredékek töltötték ki. Az edények a zók-vuőedoli kultúra hatását viselik magukon. Péozy Klára. Budapest. XXI.. Csepel. 775 utca. / 37»IT./ A 45o3/124 hrsz. telektől K-re a Dunadűlő soron csatornázás alkalmával bronzkori cserepeket és konyhahulladékot találtak /állati csontok,hamu, kagyló stb./ A leletek alapján valószínűleg egy korabronzkori, nagykiterjedésű teleppel számolhatunk ezen a területen. Schreiber Hézsa. Csorva /újabban Rúzsa - Csongrád m.,szegedi J.//41.XXTII./ Szabó István loo9 az. alatti tanyája mögötti kis dombon, talajforgatás közben edényeket talált. Bejelentésére két izben végeztünk a területen leletmentő ásatást /1957.máj.13-21,okt. 14-19/« A munkálatok során 46 sirt tártunk fel. A sirok hamvasztásos temetkezést mutattak. A feltárt sirok között van vu»náe,kisebb számban, és szérthamvas is. Az előkerült, meglehe- ' tősen nagy számú kerámia-anyag a temető korát a koravaskor régibb szakaszára a Hallstatt A-B időre keltezi. Tyogmaye r Otté. DereoBke-Téglagyár. /Hajdú-Blhar m., derecskel j.//45.TI./ Agyagkitermelés során neolithikus, rézkori, későbronzkori,szar-