JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Campona castelluma

CAMPONA CASTELLUMA /Előzetes jelentés a nagytétényi ásatásokról./ A Műemlékek Országos Bizottsága a világháború előtti Programmjához hiven legújabban ismét egyik feladatának tekinti a római limes kutatásának előmozdítását. 1934-ben a Nógrádverőce

i erődöt ásatta fel és részben konzerválta, mig a mult évi programot a nagytétényi római tábor felkutatása töltötte ki. A dunamenti limes-erőditményeket összekötő római út vonal mentén fekvő Nagytétén

y területéről már eddig is sok római emléket ismertünk. A részben történetileg is fontos feliratos kőemlékek a császárkori lakosság és katonai csapatok sajátságos ethnikai összetételéről, vallási kultuszairól meglehetősen bőven informálnak bennünket. Topográfiailag azonban semmi biztosat nem tudtunk a helyről, holott, az Aquincumtól délre fekvő erődsor első nagyobb táborának, a Notitia Dignitatumban és az Itinerariumban emiitett üamponana

k a környéken kellett állania. Bár feliratos emléket, amely a Campona-Nagytétény azonositást kézzelfoghatóan igazolná, még nem ismerünk,az identifikálás már az újabb kutatási eredmények előtt is kétségtelennek látszott s általában elfogadott volt. Az Itinerarium Antonini szerint ugyanis Campona Aquincum s az attól 23 római mérföldre lévő Matrica között in medio fekszik. Az ercsii castellum Budától kb. 34 km-re van és ez kb.éppen 23 római mérföldnek felel meg. Régebben más és más helységgel igyekeztek Camponát azonosítani, még Csepel község is szóba 1/ A nógrádverőcei római erőd feltárása /Paulovics/ Arch Ért. 47.1934.158 kk.