JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 16 itt találhatták szerinte, s innen vihették el a Szt, Rókus kápolnába. Egyben a Contra-Tautantumot is megmagyarázza: maga Tétény, a dunamenti castellum lenne a tulajdonképpeni Tautan tu

m s etimologice innen származtatja a Tétény elnevezést is. Ez a tétényi castellum, v. ez esetben praesidium lett volna vetu8tat

e vagy - mint mondja - alluvione Danubii collapsu

m s Claudianus propraetor azért helyezte volna át a közelben levő magasabb helyre, dombra. A "

contr

a

"- erődök dunabalparti, barbaricumi fekvésének, és a tétényi nagy castellumnak ismeretében mindezen magyarázatok természetesen régen megdőltek, a hatalmas tétényi tábort nem lehetett csak úgy áthelyezni. A Kutyavá

r azonban, ahonnan tényleg több római kőemlék, köztük kultikus jellegű faragványok is származnak, igen könnyen lehetett a tulajdonképeni határ-, arcvonal mögött a - mint, sőbb látni fogjuk - hatalmas kiterjedésű római telepnek vallási kerülete, vagy esetleg egy nagyobb római villának a helye.Minderre egy kisebb ásatás teljes fényt derithet. A kitűnő Schoenwisner fenti véleményével ellentétben Ka tancsich,

1/ aki a Tétény melletti líarsili-féle castellumba helyezi Campona-t, az ugyancsak Marsilinái berajzolt haraszti -i castellumot vélte a szemben levő Tautantu

m erődnek. Kutyavárt nem tartja katonai szempontból alkalmas helynek. Az Itinerariumban és a Notitiaban szereplő - mint látni fogjuk részben még ma is jól konstatálható, Aquincumtól délre eső első komoly táborhely Tétónyben meg van, mig a második, Matric

a az Itinerarium megadta távolsággal pontosan összevág . Tétény és Matrica között további terjedelmesebb római erődit mény nem konstatálható. Az Érd

y /Luczenbacher / János

2/ és Kereskényi-V által emlegetett, az érdi magaslaton sejtett, a pannóniai hún történetben Potentlan

a néven szereplő római város nem 1/ Istri adcolarum geographia vetus I, 1826, 474. 2/ Akad.Ert. 1847, 286. 3/ Id.m. 2.kk.