Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 18. terem. „A magyar hazát ma nem elsősorban a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." (gróf Klebelsberg Kuno)

Az élet változásait tükrözték a gyermekjátékok is. A növekvő igények nyomán egyre több játék készült olcsóbb anyagokból és egyszerűbb formában. A társasjátékokban irredenta elemek jelentek meg, a hagyományos babákat a korszellemnek megfelelően sokszor magyaros ruhákkal öltöztették fel, és népszerűek lettek pl. a játékautók. A kézimunkázás ebben az időszakban még alapvető női tevékenység. A lakástextileken, női- és gyermekruhákon alkalmazott motívumoka kor uralkodó historizáló, illetve magyaros ízlését tükrözik. A hagyományos technikák mellett megjelenik és gyorsan népszerűvé válik a kézikötés. A magyarországi rádiózás 1925-ben indult, amikor üzembe helyezték a csepeli rádióadót. 1939-re az előfizetők száma már meghaladta a 450 ezret. Ekkor már minden nap sugároztak adást a rövidhullámon (többek között Sebő Vilmos és Kalmár Pál édeskés slágereit). A polgárosodó társadalom és azon belül a szélesedő középosztály igényei szerint ebben az időszakban jelentősen bővült a szabadidő eltöltés infrastruktúrája. Egy sor olyan tevékenység, amely a századelőn még a „felső tízezer" kiváltsága volt, a középosztály körében is gyökeret vert.