Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

14. TEREM „Aminek megtagadása jogtalanság, annak teljesítése nem engedmény, hanem kötelesség" (Deák Ferenc) Tűrés, kiegyezés és fellendülés (Körmöczi Katalin - Haider Edit)

55. A millenniumi felvonulásra készített apródruha a Liptay-család címerével, 1896 lenáris hódolat menete is azt volt hivatott elhitetni, hogy „...a honfoglalás első évezrede... Jól végződött be" - ahogyan azt Jókai Mór a millenniumra megjelent A magyar nemzet története utószavában írta. Az 1896-os pompát ismét díszmagyar férfiviselet idézi, a bársony, fémfonálból kötött zsinórral díszített, nercprémmel szegélyezett mente, a selyemszövet dolmány, a selyemfonalból géppel kötött nadrág 1896-ban készült, csakúgy mint a díszmagyar férfi ékszerkészlet: az öv, a mentekötő, a forgó, a kard, a sarkantyú és a gombok. A millenniumi felvonulásnak külön érdekessége volt a középkori öltözetek viselete, pl. az apródruha, amelyet a Liptaycsalád címerével, bársonyrátéttel díszítettek és paszománnyal szegtek (55. kép). A millenniumi kiállítás királyi fogadótermében állt az e célra Alpár Ignác tervei szerint készített karosszék. A honfoglaló ősöket idézi a vérszerződés jelenetével díszített, és a millenniumra készített díszpajzs. NEMZETGAZDASÁG ÉS BIRODALMI PIAC A XIX. századi magyar fejlődésnek egyik legjelentősebb erdménye a nemzetgazdaság megszerveződése. A gazdaság modernizálása az abszolutista uralmi rendszernek is érdeke. 1849 után a modernizálás az 1848-as polgári vívmányoknak a szuronyok hegyén való átnyújtását jelentette Magyarországon. Az első lépés az 1853-ban kiadott Úrbéri Pátens, a kárpótlási és földteher-mentesítési nyílt parancs. Az Úrbéri Pátens - az 1848-as jobbágyfelszabadítást módosítva - kimondja az úrbéri kapcsolatból és a földesúri joghatóságból eredő jogok, járandóságok és kötelezettségek megszüntetését, a jobbágyok kezén lévő úrbéri földek feletti szabad rendelkezési jogot és a földbirtokosok kárpótlását. A XIX. század második felében a vasúthálózat gyorsuló kiépülése, a gőzhajózás fejlődése révén Magyarország a szállítás forradalmát, az ipari forradalom első hullámát élte. Mindezek segítségével és a birodalom belső vámhatárának eltörlése nyomán felgyorsult a magyar nemzeti piac