Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

9. TEREM A Rákóczi-szabadságharc és a XVIII. század eleji török háborúk (Németh Gábor)

8. II. Rákóczi Ferenc pecsétnyomója, XVIII. század eleje Mányokikdám (1673-1757) alkotta 1705ben. A magyarországi barokk arcképfestészet kimagasló mestere Rákóczit fejedelmi méltóságára utalva, páncélja fölött hermelinnel szegélyezett bíborköpenyben ábrázolta, a latin felirat szerint mint Erdély urát ( 1. 1. kép). Az ismeretlen művészektől származó két olajkép a fejedelem szüleit, /. Rákóczi Ferencet és a hősiességéről és kivételes szépségéről híres Zrínyi Ilonát ábrázolja. A festmények alatt a szabadságharc történetét és főbb eseményeit megörökítő tárgyakat tekinthetünk meg. //. Rákóczi Ferenc hercegi pecsétnyomója még valószínűleg a szabadságharc kitörése előtt készült (8. kép). A vastüskére erősített nagyméretű ezüst nyomólap hermelinsátor alatt a családi címert (hármashalmon küllős keréken álló kiterjesztett szárnyú, egyik karmával szablyát markoló sas) ábrázolja. Hosszadalmas latin nyelvű körirata a család címeit és birtokait sorolja fel. Készítője vagy Warou Dániel svéd származású körmöcbányai vésnök, aki a szabadságharc alatt is dolgozott Rákóczinak, vagy pedig Ocsovay Dániel nagybányai „példametsző" volt. Hasonló kivitelű az erdélyi fejedelmi pecsétnyomó. Rákóczit ősei örökében 1704-ben választották erdélyi fejedelemmé, de a hadi események következtében beiktatására csak 1707-ben került sor. A dokumentumok közül az ónodi országgyűlés végzései a Habsburg-ház trónfosztásának kimondására (1707. június 13.) utalnak. A hadsereg szerepére Zrínyi Miklós Ne hántsd a magyart című művének korabeli kéziratos másolata szolgál bizonyítékul. A „költő és hadvezér" hadtudományi munkái nagyon népszerűnek számítottak a szabadságharc idején. A szabadságküzdelem okainak indoklását tartalmazza a világ népeihez intézett kiáltvány, amelyet Ráday Pál (1677— 1733) kancellár 1703-ban latinul fogalmazott, de nyomtatásban magyar nyelven is közreadták. Az 1705-1710 között latin nyelven megjelentetett első magyar újság - Mercurius Hungaricus - a külföld tájékoztatását szolgálta. Mellettük a szabadságharcot lezáró szatmári béke szövege (1711. április 30.) olvasható. Az érmek szintén a főbb eseményeket elevenítik fel. így a szabadságharc kezdetének emlékére vert érem, az 1705-ös szécsényi országgyűlés emlékérme, amely Warou Dániel műve. Egyik oldala Rákóczit ábrázolja, míg a másik a fejedelem politikájának előremutató alapelvét, a vallási egyetértést szimbolizálja. (Rákóczi visszaadta az erőszakkal elvett protestáns javakat, ekkor határoztak a templomok elosztásáról a vitás körzetekben.) A kiállított pénzérmék a szabadságharc romló gazdasági helyzetét is bemutatják. Az arany- és ezüstforintok mellett már 1704-től megjelent a rézpénz, korabeli nevén libertás (a felirat alapján), vagy „kongó" (a réz hangja nyomán). Mivel a szűkölködő országban a verdék ezt nagy mennyiségben ontották, a nemesfém kiváltására alkalmazott rézpénz értéke hamar csökkenni kezdett, így egyre kevésbé akarták elfogadni. Fejedelmi ezredzászló zárja a szabadságharc korát felidéző emlékeket. A megfakult, eredetileg a magyar államcímer színeit követő vörös-fehér sávozású zászlón a