H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

7. TEREM - Erdély és a királyi Magyarország (XVI. század második fele - XVII. század) (H. Kolba Judit)

menekülő bujdosók, végvári katonák élére 1678-ban az erdélyi birtokára menekült felső-magyarországi főúr, a 19 éves Thököly Imre állt. Bízott a törökök támogatásában, így a felszabadító háborúk török vereségei őt is magukkal sodorták. A terem másik fele a királyi Magyarország életének néhány jelentős eseményére emlékeztet. AZ ELLENREFORMÁCIÓ Az előző században oly gyorsan teret hódító reformáció visszaszorítására indult. Bécsben kezdődött, majd a bécsi udvar és a betelepült jezsuita rend támogatásával a királyi Magyarország területén bontakozott ki az a küzdelem, amely megkísérelte, hogy a protestánssá lett lakosságot visszaszerezze a katolikus egyházba. Protestáns mintára a katolikus papoknak is át kellett térniük a magyar nyelv használatára. Először a főnemesség túlnyomó része tért vissza a katolikus hitre - a század közepén alig akadt protestáns főúr -, majd a köznemesség egy része, a polgárok és parasztok erőszak hatására követték őket. Az ellenreformáció legnagyobb alakja Pázmány Péter volt (1570-1637). Váradon református családban született, a jezsuitáknál tanult, majd áttért a katolikus hitre és belépett a jezsuita rendbe. Pályája gyorsan ívelt felfelé, 1616-ban esztergomi érsek, majd bíboros lett. Élvezetes magyar nyelven írt teológiai, hittérítő könyvei, kitűnő szónoklatai a kora barokk irodalom kiemelkedő mesterének mutatják. Pázmány nagy fontosságot tulajdonított a nevelésnek, 1623-ban Bécsben új papnevelő intézetet, a később róla elnevezett Pázmaneumot, 1635-ben pedig a nagyszombati egyetemet alapította. A jezsuitákat és az újonnan megjelenő piaristákat iskolák létesítésében támogatta. Művei közül Imádságos könyvét — négy kiadásban - még az evangélikusok részére is megjelentették. Isteni igazságra vezérlő kalauza a hitvitákban felmerülő kérdéseket rendszerezi. A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra és egy-néhány innepekre rendelt evangeliumokrul prédikációk - beszédeinek gyűjteménye. Pázmány saját fegyvereiket fordította a protestáns prédikátorok ellen; az írásos hitviták többsége az ő fölénye jegyében zajlott. Pázmány alakja tipikus példája a két hatalom között őrlődő, de minden körülmények között magyarnak maradó politikusnak. Pázmány korában új művészeti stílus jelent meg a nyugati országrészben, a barokk. 1629-ben Esterházy Miklós támogatásával, olasz építészek irányításával Nagyszombatban épült az első barokk épület, a jezsuita templom. A templomok belső berendezése - mind a liturgikus tárgyak (kelyhek, talpas keresztek), mind a textíliák - még a késő reneszánsz stílusjegyeit viselik, mint a kiállított, úrihímzéssel, arany- és ezüstfonallal hímzett miseruha (69. kép), főpapi süveg és cipő. A pásztorbotot és a keresztelőkészletet Haskó Jakab rozsnyói püspök címere díszíti, a szenteltvíztartó Weigl, Selmecbányái ötvös műve (70. kép). A vitrinek mellett a metszetek az ellenreformáció központjait mutatják: Nagyszombatot, az ottani jezsuita templom homlokzatát, valamint Kassát, ahol az ellenreformáció a dómban a protestánsok ellen kihirdetett kiáltvánnyal kezdődött. A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG NEMESSÉGE, VÁRMEGYÉK A királyi Magyarország ura a Bécsben vagy Prágában élő, de Pozsonyban megkoronázott Habsburg-uralkodó volt. A