Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Jávor Anna: „Láttam én tornyait Szily templomának". Maulbertsch és Winterhalder Szombathelyen

Franz Anton Maulbertsch: Az isteni bölcsesség megnyilatkozása és a haladás az emberi szellem történetében, 1794—1795 Prága, a strahovi premontrei apátság könyvtárának mennyezetképe munka lehet az 1790-es évekből (kat. 1.4L). Ekkor Martin Michl volt Maulbertsch segédje. Keze munkáját, durvább, kontúros arcait, merev figuráit elsősorban az egri líceumi kápolna mennyezetfreskója őrzi, de ismerünk tőle néhány olajképet is: zalaerdődi, 1803-ból szignált oltárképe, A szent kereszt felmagasztalása, Maulbertsch 1784-es daubrawniki (Doubravník) főoltár képének parafrázisa. Nem kizárt, hogy ő a mestere ennek a késői Vizitáció-képnek.

24 Az októberre elkészült szombathelyi főoltárképet, éppen a festő egri megbízása miatt, távollétében hozatta el Szily Maulbertsch bécsi házából (Haus zur Hungarischen Krone), amely műterméül is szolgált. Mivel a katedrális építése lassan haladt, az olaj képeket még évekig raktározták a püspökségen.

25 1794-től végre sor kerülhetett a freskók előkészítésére. A szentélymennyezet és a négyezeti kupola vázlatait Maulbertsch még márciusban megküldte; Szily részletes kritikája jól ismert. A szentélybe az angyali üdvözlet jelenetét szánták, a nagykupolába eredetileg Maulbertsch javasolta önállóan megjeleníteni a Templombamenetelt először mégis Jézus bemutatását dolgozta ki vázlatán. Ezt a művet őrzik ma Klosterneuburgban (kat. I. 36.). Ezen a nyáron Maulbertsch a Prága melletti strahovi premontrei apátság könyvtárában dolgozott, segédje itt is Michl. Ujabb szerződést Szombathelyen csak 1795. május 30-án kötöttek, és év végéig elkészült a hajó mennyezetképének vázlata is: Mária születése (kat. I. 38.). Erről Szily csak levélben értesült, az evangélisták - csegelybe szánt figuráinak - vázlataival együtt, továbbá a kereszthajó falmezőibe kért legendajelenetek előkészületeiről. A templom még mindig nem volt beboltozva, amikor Maulbertsch 1796. augusztus 7-én meghalt. A gyászhírt Maulbertsch apósa, Jakob Schmutzer közölte Szilyvel. A püspök, személyes megrendülésének kifejezése - „Nagy szívfájdalommal..." (Mitgrossen Herzensleüth) - mellett nyomban segítségét kérte a szombathelyi munka befejezéséhez. A professzor leveleiben, sorra véve a szóba jöhető hajdani Maulbertsch-növendékeket, tudjuk, Josef Winterhaldert ajánlotta Znaimból. Megküldte a festő addigi műveinek jegyzékét, amelyben külön rovatban szerepelnek a Maulbertschcsel közös munkák: Pozsony, az Erdődy-palota kerti pavilonja; Kirchberg am Wagram, zarándoktemplom; Schwechat, plébániatemplom; Féltorony (Halbturn), kastély; Pozsony, a királyi vár sala térrend]^, Bécs, Hofkapelle; Klosterbruck, a premontrei apátság refektóriuma; Mühlfraun, plébániatemplom és a pöltenbergi (Hradistë) prépostsági templom. Ezeken kívül is felsorol magyarországi munkákat: az 1770-es évek elején Joseph Hauzingerrel dolgozott a nagyszombati (Trnava) egyetem két termének kifestésén, 1778-1780 között pedig a Budára, a királyi palotába helyezett egyetem aulájának dekorációján Vinzenz Fischerrel. Mindkét mű áldozatul esett a későbbi átépítéseknek, de a budai Vár helyreállítása során, 1953ban feltártak és dokumentáltak egy kevés, bízvást Winterhaldernek tulajdonítható festett architektúra-részietet az egykori Ferenc József-i trónteremben.

26 A festő által öszszeáüított listát a szombathelyi Egyházmegyei Levéltár őrzi; ez munkásságának máig legfontosabb írott forrása. Winterhalder egyéb írásműveket is alkotott: a Mahrische Künstler in Znaim und Gegend című kézirata kortársainak