Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna | Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia

JEGYZETEK 1 „Geschichte müssen wir malen. Die Geschichte ist die Religion unserer Zeit. Geschichte is allein zeitgemäß." Idézi: Büttner 2003. 24. 2 Gaehtgens 1996. 32. 3 Mai, Ekkehard: Poussin, Félibien und Le Brun. Zur Formulierung der franzözischen Historienmalerei an der Académie Royale de Peinture etSculpture in Paris. In: Historienmalerei in Europa. Paradigmen in Form, Funktion und Ideologie. Mainz, 1990. 21. 4 Gaehtgens 1996. 28. 5 Gaehtgens 1996. 41. 6 Gaehtgens 1996. 54. 7 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Aesthetik. Band I. Berlin, 1985.267. 8 Ebe-tshäuser 1979. 23. 9 Wagner, Monika: Allegorie und Geschichte. Ausstattungsprogramme öffentlicher Gebäude des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Von der Cornelius-Schule zur Malerei der Wilhelminischen Ara. (Tübingen Studien zur Archäologie und Kunstgeschichte 9.) Tübingen, 1989. 10 Ebertshäuser 1979. 58-59. 11 A nemzeti irányultságú belga festőnemzedék jelentős tagja volt még többek között Gustave Wappers, Mathias van Brée, Philippe Auguste Henneguin. Ld. Le Bs illy de Tilleghem, Serge: Zur Geschichte der Historienmalerei in Belgien im 19. Jahrhundert. In: Der Traum von Glück 1997. I. 61-65. 12 Gaehtgens 1996. 59. 13 „Großartige Momente von hohem nationalem Interesse fassen hier eine endlose Menge bedeutender Individualitäten zu einem Ganzen zusammen, welches durch leichte, freie Handhabung aller äußeren Mittel einen Eindruck hervorbringt, dem sich kein Beschauer hat entziehen können." Büttner 2003. 42. 14 Uo. 51-53. 15 „Delacroix's Helden sind selten heroische Sieger, sondern oft tragische Verlierer." Gaehtgens, Thomas W.: Der Künstler als Held. Eugene Delacroix. In: Triumph und Tod des Helden. Hrsg. Mai, Ekkehard -Repp-Eckert, Anke. Köln, 1987-1988. 4

r;

:s 16 Büttner 2003. 48. 17 Ebertshäuser 1979.108. 18 Gaehtgens 1996. 59. 19 Teinhardt, Markéta: Historismus in der polnischen, tschechischen und ungarischen Malerei des 19. Jahrhunderts. In: Der Traum vom Glück 1997. I. 87, 93. 20 Keleti Gusztáv: Matejko Báthory-ja. In: Uő: Művészeti dolgozatok. Bp., 1910. 96. 21 Részletesebben Id. Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái 1848-1867. Folia Historica 10 (1981) 10. sz. 45-71: valamint Cennerné Wilhelmb Gizella: A történeti festészet ábrázolási típusai. In: Művészet Magyarországon 1981.47-57. 22 Ld. Sinkó Katalin: Historizmus - antihistorizmus. In: Történelem - kép 2000.108. 23 Keserű 1984. 34. 24 Petőfi Sándor: Fekete-piros dal (1848). Vö. Keserű 1984. 33. 25 Keserű 1984.36. 26 Történelem-kép 2000. 600-602. kat. XI-2. (Sinkó Katalin) 27 Keserű 1984. 49. 28 Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kutatásához. In: Székely Bertalan 1999.19. 29 Petrovics Elek: Székely Bertalan jellemrajzához. Budapesti Szemle 240 (1936) 698. sz. 14. 30 Büttner 2003. 48. 31 Uo.45-46. 32 Székely Bertalan 1999.106-107. kat. 27. (Bakó Zsuzsanna) 33 Uo. 114-115. 34 Dománszky Gabriella feltételezi, hogy Werthes Zrínyidrámájában a rabszolgaság helyett a halált választó gyermek mellét feltáró mozdulata is ihletet adhatott a képhez. Szvoboda Dománszky 2001. 69. 35 Bakó: I. m. 115. 36 Szvoboda Dománszky 2001. 75. 37 Bakó: i. m. (28. j.) 17. 38 Székely Bertalan 1999.117-118. kat. 39. (Bakó Zsuzsanna) 39 Képzőművészeti Hirek. Nefelejts, 1866. október 7. 483484. 40 Kaulbach Hunokcsatája című művének elemzését ld. Sinkó: i. m. (22. j.) 105-106. 41 Tóth Kálmán, Szigligeti Ede dolgozták fel hasonló cfmű drámáikban, kiemelve a nők hősiességét. A közvetlen előzmény azonban feltehetően Horváth Mihály A magyarok története rövid előadásban c. munkája volt, amelyben részletesen leírja a vár fokán küzdő központi nőalak figuráját. Székely Bertalan 1999. 137-138. kat. 63. (Bakó Zsuzsanna) 42 „Piloty sagt die Hauptperson musse wuthvol hervortreten und nach den Säbel greifen." Idézi: Bakó: i. m. (28. j.) 19. 43 Székely Bertalan válogatott írásai. Összeállította Maksay Zoltán. Bp., 1962. 98. 44 Vö. Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 245-246. kat. 11.2.5. (Sinkó Katalin) 45 Szabó 1985.240. 46 Szvoboda Dománszky 2001. 72. 47 Piloty képének előzményeként Büttner Paul Delaroche híres Napóleon-képét jelöli meg. Ld. Büttner 2003. 52. 48 Részletesen ld. Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 250. kat. 11.2.12. (Sinkó Katalin) 49 Szinyei Merse, Anna: Sándor Wagner. In: Ungarn und die Münchener Schule 1995.129. 50 Bellák Gábor: Az utolsó festőfejedelem, Benczúr Gyula. Ernst Múzeum, Bp., 2001. 7. 51 Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900. In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 30. 52 Szvoboda Dománszky 2001. 88-95. 53 Közli Szvoboda Dománszky 2001.101. 54Szinyei 2002A. 55 Hegedűs László emlékkiállítás. Rendezte Szabó Júlia, bevezető szöveg Rózsa Gábor. Szentes, 1990. (leporelló)